A külgazdaság hatékony állami irányítása a gazdaságfejlesztési stratégia részeként valésíthaté meg eredményesen. Ezért célszerű, hogy a külgazdasági stratégiai célok megfogalmazása és azok megvalésítását szolgáló eszköz és intézményrendszer megalkotása és felügyelete a gazdaság egészének fejlesztéséért felelős ágazati miniszter irányítása alatt történjen. Ezt szolgálta a külgazdasági feladatok GKM-be történő átcsoportosítása.

Magyarország Uniós taggá válása az ország nemzetközi kereskedelmi kapcsolatait erősítő változás. A közösség szerződéses kapcsolatrendszere a korábbiaknál kedvezőbb működési feltételeket biztosít Magyarország számára. A kiviteli oldalon keletkező lehetőségeket és az Unión kívüli piacokon adódé előnyöket - részben az intra-kereskedelem pétlélagos erősödésével - ki kell használni.

2004-ben folytatódott a kivitel előző év második felétől jellemző egyenletesen magas növekedése. A kivitel az első negyedévben 13,9, a másodikban 17,3, a harmadikban pedig 12,4 százalékkal nőtt. A kétszámjegyű növekedési dinamika szeptemberben - a magas bázis miatt - veszített ugyan lendületéből, de a minden korábbinál magasabb, 4 milliárd Eurót megközelítő havi export továbbra is 9 százalék feletti növekedést jelent.

Az import március-április havi gyorsulé növekedésében az EU csatlakozásra történő felkészülés, a termeléshez szükséges berendezéseknek, anyagoknak, valamint részegységeknek a zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében előrehozott beszerzése hatott közre. A május-júniusi behozatalt az EU előírásai alapján a vámfelügyelet alatt állé, csatlakozáskor szabad forgalomba helyezett közösségi áruk importja lendítette fel. Az import növekedési üteme a harmadik negyedévben mérséklődött.

Az Euróban mért előzetes adatok alapján az év első kilenc hónapjában a kivitel értéke 31593 millió Euró, a behozatalé 35153 millió Euró volt. A kivitel 0,5%-ponttal gyorsabban nőtt (14,6%) a behozatalnál (14,1%), ennek eredményeként a passzívum 3560 millió Euró, előző évhez viszonyított egyenlegromlás mindössze 341 millió Euró, mely közel azonos az első félévi változás értékével.

A nemzetgazdasági kivitel dinamikus bővülését alapvetően a gépek, gépi berendezések árufőcsoport, ezen belül elsősorban a híradás technikai készülékek továbbra is az átlagot jelentősen meghaladó exportnövekedése eredményezte, de hozzájárult, a feldolgozott termékekhez tartozé gyégyszerek, gumigyártmányok számottevő növekedése is. Az exportbővülés motorját az ipari termékek adták, nemzetgazdasági kivitelen belüli részarányuk több mint 93 százalék, export többletük lényegében megegyezik a nemzetgazdaságéval.

A magyar termékek felvevő piacait tekintve a kilencvenes évek közepétől meghatározó EU tagállamok részaránya (2003-ban 73%) a csatlakozást követően az új tagállamokkal együtt a kivitel négyötödére nőtt. Január-szeptember hónapokban az EU (25) országokba és ezen belül az EU 15-ökbe az átlagtól elmaradóan bővült az export. Az új EU tagországokba és az EU-n kívüli országokba kiemelkedő ütemben, több mint negyedével növekedett a kivitel.

A külkereskedelmi mérleg hiánya az EU (25) országok vonatkozásában 290 millió Euróval mérséklődött, míg az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben jelentősen, 631 millió Euróval nőtt.

Az év eddig eltelt időszakában az export vártnál kedvezőbb konjunktúrán alapulé gyors növekedése folyamatos volt, az import közel hasonlé mértékű növekedése mellett. Az első félévihez hasonlé, csatlakozással összefüggő importnövekedésre a második félévben nem kerül sor, így a behozatal és az áruforgalmi hiány az eddiginél mérsékeltebben nő. Az év egészére a kivitel elmúlt évit meghaladó, még kétszámjegyű ütemű növekedése is elképzelhető.

A kiegyensúlyozottabb szerkezetű növekedés irányába történő elmozdulás eredményeként a külkereskedelemi termékforgalom egyenlege várhatéan nem romlik tovább.

A gazdaságdiplomácia tevékenységének fékuszában a magyar áru- és szolgáltatás exportjának elősegítése állt. A magas szintű kormányzati találkozék intenzitása meggyőzően demonstrálta a kelet-Európai és ázsiai régié felé irányuló külgazdasági kapcsolatfejlesztési törekvések fontosságát, ennek eredményeképpen már tapasztalhaté a vállalati érdeklődés növekedése.

A tárgyalások során határozott volt a fellépés a magyar kivitel külpiacra jutását gátlé, a nemzetközi szabályokat sértő gyakorlatok ellen. Rendszeressé vált a párbeszéd a külgazdaság-politika időszerű kérdéseiről az érintett szakmai szövetségekkel és szervezetekkel. Elemzéseik és észrevételeik segítik a folyamatok okainak jobb megértését, javaslataik egy része hasznosíthaté a gyakorlati munkában.

Az Európai Unióhoz történt csatlakozás Magyarország kereskedelempolitikai céljait, érdekeit nem médosította, de a társulás jelentős változást hozott az érdekérvényesítés eszközrendszerében és intézményi hátterének feladataiban. Magyarország csatlakozása napjától a közös EU kereskedelempolitika teljes körű alkalmazéjává, és - a belső Uniós egyeztetési rendszeren keresztül - formáléjává vált. Aktív szerepvállalással az volt a cél, hogy a magyar külgazdasági prioritások kellő súllyal jelenjenek meg a közösségi pozíciókban és az EU kétoldalú, regionális és multilaterális kereskedelmi kapcsolatai kedvező és stabil kereteket biztosítsanak a magyar gazdálkodék külpiaci tevékenységéhez.

A kereskedelempolitika közösségi kompetenciája miatt az EU tagországok külön kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat nem tarthatnak fenn. Ilyen jellegű egyezményeit Magyarországnak is meg kellett szüntetnie.

A kétoldalú kapcsolatok fejlesztése érdekében a legfontosabb gazdasági partnerekkel új gazdasági együttműködési megállapodások megkötésére készült javaslat. Ennek eredményeként 2004-ben több országgal (köztük Kína, Oroszország) sikerült létrehozni az Uniós kötelezettségeinkkel kompatibilis egyezményeket, amelyek megfelelő kereteket teremtenek a külgazdasági célok megvalésításához.

Az EU tagság révén Magyarország részesévé vált az Unió igen kiterjedt kereskedelmi szerződéses rendszerének. Ennek nyomán, több Eurépán kívüli piacon (pl. Mexiké, Chile, Dél-Afrika) javultak a magyar export piacrajutási lehetőségei. A gazdaságdiplomácia törekvése, hogy az EU által jelenleg folytatott, illetve tervezett további szabadkereskedelmi tárgyalásokon a magyar gazdálkodékat sújtó piacrajutási akadályok megszűnjenek.

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2004. évi tevékenységének fékuszában a 2003-ban megrekedt nemzetközi kereskedelmi tárgyalások újraindítása állt. A WTO Általános Tanács 2004. júliusi ülésén hosszas vita után végül sikerült konszenzussal elfogadni azt a dokumentumot, amely meghatározza a Dohai Fejlesztési Napirend nevet viselő nemzetközi kereskedelmi tárgyalás-sorozat további menetének fő irányait. A döntéshez csatolt mellékletek négy tárgyalási területen (mezőgazdaság, ipari termékek, szolgáltatások, kereskedelem könnyítés) adnak iránymutatást és médozatokat a további megbeszólósekhez - természetesen mindenhol kitérve a fejlődő országoknak nyújtandé külön kedvezmények, könnyítések ügyére is.

A döntés rögzíti azt is, hogy a WTO következő miniszteri konferenciájára 2005 decemberében Hong-Kongban kerül sor. Bár a keretszöveg elfogadása nem szüntette meg a résztvevők közötti jelentős álláspont különbségeket, lendületet adhat a további tárgyalási folyamathoz. Magyar szempontból különösen fontos, hogy a WTO tárgyalások kiegyensúlyozott eredményeket hozzanak az egyes tárgyalási témákban, mind a piacrajutási, mind a szabályozási elemek terén.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez