Mit vizsgál a munkaügyi hatóság a teljesítménybéres foglalkoztatásnál?
Egy ellenőrzés eredményének ismeretében
Az I. fokú munkaügyi hatóság ellenőrzést tartott a Neve Nincs Kft. varrodájában.
Az eljárós eredményeként megállapította, hogy a munkáltató megsértette a Munka Törvénykönyve teljesítménybérezéssel kapcsolatos rendelkezéseit, 30 varrénő munkavállalót érintően.
A jogsértések az alábbi szabálytalanságokból álltak:
– A teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében a munkáltató nem folytatta le és nem dokumentálta az előzetes foglalkoztatói eljáróst.
– Nem közölte írásban alkalmazása előtt munkavállalóival a teljesítménykövetelményeket és a teljesítménybér tényezőket.
– A teljesítménykövetelményeket a foglalkoztató nem objektív mérés és számítés alapján határozta meg, mivel azok egy munkavállaló prébavarrása, egy-egy művelet egyszeri lemérése és a 3%-os veszteségi idő hozzáadása alapján kerültek megállapításra.
E szabálytalanságok miatt az I. fokú illetékes munkaügyi felügyelőség igazgatója határidő tűzésével a munkáltatót a szabálytalanságok megszüntetésére kötelezte és 600 000 Ft összegű munkaügyi bírsággal sújtotta.
Az I. fokú határozat ellen a kötelezett fellebbezéssel élt. Jogorvoslati kérelmében azzal védekezett, hogy a teljesítménykövetelmények megállapítására az előzetes munkáltatói eljáróst lefolytatta, bár nem foglalta írásba, de alkalmazása előtt azt a munkavállalókkal széban ismertette.
Vitatta, hogy a teljesítménykövetelmények nem objektív számításon és mérésen alapulnak, állította, hogy azokat egy átlagos képességű munkavállaló rendes munkaidőben 100%-osan képes teljesíteni.
A fellebbezés kapcsán az I. fokú közigazgatási határozatot a II. fokú munkaügyi hatóság teljes terjedelmében felülvizsgálta.
Megállapította, hogy a fellebbezés – egy rendelkezési pont tekintetében – megalapozott. Ezért az I. fokú határozat e pontját megsemmisítette és a munkaügyi bírság összegét 400 000 Ft-ra mérsékelte. Egyebekben az I. fokú határozatot helyes indokai alapján helybenhagyta.
A II. fokú határozat indokolásában hangsúlyozta, hogy a teljesítménykövetelményt a munkáltató olyan előzetes – objektív mérésen és számításon – alapulé eljárós alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő százszázalékos teljesíthetőségének vizsgálatára. A teljesítménykövetelmény megállapítása során figyelemmel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozé feltételekre, így különösen a munkavégzés, a munkaszervezés, azaz az alkalmazott technolégia objektív körülményeire.
E jogszabályi előírásoknak a munkáltató akkor tesz eleget, ha dokumentálja a teljesítménykövetelmény meghatározásának módszerét, valamint azt, hogy mely feltételek garantálják a követelmények százszázalékos teljesíthetőségét.
A közigazgatási eljárós során bizonyítást nyert, hogy a foglalkoztató a teljesítménykövetelmény meghatározására irányuló, előzetes eljárós lefolytatásának tényét nem tudta dokumentálni, ezért e körben előadott védekezése kimentésre alkalmatlan.
Megállapítást nyert továbbá, hogy a foglalkoztató elmulasztotta a teljesítménykövetelményt, és a teljesítménybér tényezőket alkalmazásuk előtt írásban a munkavállalókkal ismertetni.
A szébeli tájókoztatás nem elégíti ki a törvényi követelményeket, a tájókoztatás tartalmának megismerése és megtörténte utólag nem ellenőrizhető. E szabálytalanság elkövetése egyértelműen a munkáltató terhére réhaté.
A II. fokú hatóság megállapította, hogy tévedett az I. fokú hatóság akkor, amikor a munkáltató terhére rétta, hogy a teljesítménykövetelményeket nem objektív számítás és mérés alapján határozta meg.
E körben a munkaügyi ellenőrzés azt jogosult vizsgálni, hogy a munkáltató dokumentálta-e a teljesítménykövetelmény meghatározásának módszerét, valamint, hogy mely feltételek garantálják a követelmények százszázalékos teljesíthetőségét.
A munkaügyi hatóság hatásköre kizárólag a dokumentumok meglétének vizsgálatára terjed ki.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló jogszabály (Met.) a tartalmi ellenőrzésre nem biztosít hatáskört, e tekintetben az érdekképviseleteknek van jogkörük.
Mindezek alapján a II. fokú közigazgatási szerv az I. fokú határozat hivatkozott rendelkezési pontját a kifejtett indokokra tekintettel megsemmisítette.
A munkaügyi bírságot a II. fokú hatóság a szabálytalanságok számának csökkentése miatt – figyelemmel az arányosítás követelményére – 200 000 Ft-tal leszállította.
[Mt. 143. § (2), (3), (4) bekezdés]
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)