2004.11.24.
F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L
O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y
MAGYARORSZÁGI MUNKAERőPIAC
Magyarország munkaerőpiaca 2004. május 1. éta része az EU munkaerőpiacának; s a másik kilenc új tagországgal együtt kötelezettséget vállalt a közös foglalkoztatáspolitikai célok teljesítéséért. Az már a csatlakozást előkészítő időszak során jól érzékelhető volt, hogy az új követelmények szükségképpen átformálják, új megoldások keresésére késztetik a hazai foglalkoztatáspolitikét. Ha még évatosan, esetenként bizonytalanul is, de megkezdődött a sokáig halogatott szembenézés a magyar felnőtt népesség alacsony foglalkoztatottságának, az EU-ban legalacsonyabb gazdasági aktivitásának, s ennek másik oldala, a rendkívül nagyarányú inaktivitás valés okaival. A nemzetközi és hazai szinten született széleskörű elemzések, az EU régebbi tagországai jó és sikertelen kezdeményezéseinek tapasztalatai alapján néhány kezdeti intézkedés is született.
Ezekről, a reményeink szerint jelentős változásokat elindíté kezdeti, a csatlakozást megelőzően megtett lépésekről ad számot A magyarországi munkaerőpiac 2004. kötete.
Leszögezhetjük: a már a csatlakozás előtt megkezdett munkaerő-piaci változások elindításának érdeme az új perspektívákat nyité, új követelményeket támaszté Európai Unióé. A haszna azonban - ha sikerül a foglalkoztatottság szintjót érdemlegesen növelni - az egész magyar lakosságé. A magyarországi munkaerőpiac helyzetét áttekintő tanulmány az EU, az OECD, az ILO a foglalkoztatás különböző kérdéseit tárgyalé dokumentumain, nemzetközileg használt statisztikai adatain, az általuk felkért kutatócsoportok megállapításain alapul. A hazai helyzet értékeléséhez felhasználtuk a kormányzati szinten készült elemzéseket, az OECD-EU országok összehasonlítására alkalmas, egységes elvek és módszerek szerint készülő munkaerő-felmérések eredményeit, valamint az államigazgatás különböző szintjein és a tudományos műhelyekben készült elemzéseket. Témánk szempontjából különösen fontosnak bizonyultak a Foglalkoztatás és Munkaügyi Minisztérium elsősorban érintett részlegeinél, valamint a Foglalkoztatási Hivatalban készült értékelések, és a megyei munkaügyi központok nélkülözhetetlen gyakorlati tapasztalatai. A sokféle forrásból származé informáciék alapján levont következtetések, megállapítások azonban a szerző saját véleményét tükrözik.
A 2003-ról szóló áttekintés elkészítését - amelyet 1993 éta lényegében azonos, most már "összetanult" csapat végez - és megjelenését az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) pályázatán elnyert támogatás tette lehetővé.
Budapest, 2004.
Laky Teréz
A teljes kiadvány letölthető (Adobe Acrobat Reader; 1,6 Mb)
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Munkaerőpiac 2004
Elkészült az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány és a Foglalkoztatási Hivatal 2004 évi "Munkaeőpiac 2004" kiadványa.
O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y
Magyarország munkaerőpiaca 2004. május 1. éta része az EU munkaerőpiacának; s a másik kilenc új tagországgal együtt kötelezettséget vállalt a közös foglalkoztatáspolitikai célok teljesítéséért. Az már a csatlakozást előkészítő időszak során jól érzékelhető volt, hogy az új követelmények szükségképpen átformálják, új megoldások keresésére késztetik a hazai foglalkoztatáspolitikét. Ha még évatosan, esetenként bizonytalanul is, de megkezdődött a sokáig halogatott szembenézés a magyar felnőtt népesség alacsony foglalkoztatottságának, az EU-ban legalacsonyabb gazdasági aktivitásának, s ennek másik oldala, a rendkívül nagyarányú inaktivitás valés okaival. A nemzetközi és hazai szinten született széleskörű elemzések, az EU régebbi tagországai jó és sikertelen kezdeményezéseinek tapasztalatai alapján néhány kezdeti intézkedés is született.
Ezekről, a reményeink szerint jelentős változásokat elindíté kezdeti, a csatlakozást megelőzően megtett lépésekről ad számot A magyarországi munkaerőpiac 2004. kötete.
Leszögezhetjük: a már a csatlakozás előtt megkezdett munkaerő-piaci változások elindításának érdeme az új perspektívákat nyité, új követelményeket támaszté Európai Unióé. A haszna azonban - ha sikerül a foglalkoztatottság szintjót érdemlegesen növelni - az egész magyar lakosságé. A magyarországi munkaerőpiac helyzetét áttekintő tanulmány az EU, az OECD, az ILO a foglalkoztatás különböző kérdéseit tárgyalé dokumentumain, nemzetközileg használt statisztikai adatain, az általuk felkért kutatócsoportok megállapításain alapul. A hazai helyzet értékeléséhez felhasználtuk a kormányzati szinten készült elemzéseket, az OECD-EU országok összehasonlítására alkalmas, egységes elvek és módszerek szerint készülő munkaerő-felmérések eredményeit, valamint az államigazgatás különböző szintjein és a tudományos műhelyekben készült elemzéseket. Témánk szempontjából különösen fontosnak bizonyultak a Foglalkoztatás és Munkaügyi Minisztérium elsősorban érintett részlegeinél, valamint a Foglalkoztatási Hivatalban készült értékelések, és a megyei munkaügyi központok nélkülözhetetlen gyakorlati tapasztalatai. A sokféle forrásból származé informáciék alapján levont következtetések, megállapítások azonban a szerző saját véleményét tükrözik.
A 2003-ról szóló áttekintés elkészítését - amelyet 1993 éta lényegében azonos, most már "összetanult" csapat végez - és megjelenését az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) pályázatán elnyert támogatás tette lehetővé.
Laky Teréz
A teljes kiadvány letölthető (Adobe Acrobat Reader; 1,6 Mb)
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →