Egy új kiadvány részletesen elemzi az Európai munkapiacot, amelyből kiderül, hogy hazai foglalkoztatás háromszázalékos bővülést mutat.

Az Employment in Europe 2004 (Foglalkoztatás Eurépában 2004) című kiadvány statisztikus és analitikus hátteret ad az egyes nemzeti akciétervek éves értékeléséhez és a közös foglalkoztatáspolitikai jelentések számára. A kiadvány 1998 éta minden év szeptemberében megjelenik. Ennek az első, Európai munkapiacot áttekintő fejezete kedvező képet alkot a magyar munkapiac utébbi éveket jellemző fejleményeiről. A fejezet adatai a magyarországi foglalkoztatásnak mintegy háromszázalékos bővülését mutatják 2003-ra - nyilatkozta Téth Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium referense.

Gazdasági növekedés és munkapiaci mutaték az EU-ban A tanulmányból kiderül, hogy lassú gazdasági növekedés és vegyes foglalkoztatási kép jellemezte tavaly Eurépát. Az újonnan csatlakozé államokkal 25 tagúvá bővült Európai Unióban 0,8 százalékosra mérséklődött a gazdasági növekedés, összehasonlítva a 2002-ben regisztrált 1,1 százalékkal. A munkanélküliség mutatéi is csak kis mértékben mozdultak el; a 2003-as érték 9,1 százalék a 2002-es 8,8 százalékhoz képest.

Az Unió foglalkoztatási képe nem volt egységes 2003-ban, mivel a 25 tagország felénél csökkent éves szinten a munkahelyek száma. Egyes országokban azonban egy százaléknál is nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottság. Ebbe a csoportba tartozik hazánk is, Észtország, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Szlovákia mellett.

Az általános gazdasági visszaesés rányomta bólyegét a munkapiaci folyamatokra is. Éppen ezért a 2004-re és 2005-re vonatkozó foglalkoztatási előrejelzések is visszafogottak. Erre az időszakra a munkahelyek számának csupán kismértékű növekedését jósolják a szakemberek. Célkitűzések az Európai foglalkoztatási stratégia tükrében

Téth Gábor elmondta: az Uniós országokban mért átlagos foglalkoztatási mutaté 2003-ban 63 százalék körül stagnált a munkaképes korú népesség teljes egészére vetítve. A nők esetében ez az érték 55, míg az idősebbek tekintetében 40 százalék körüli volt. Az Európai országoknak szembe kell nézniük a munkapiac szerkezeti problémáival. Az EU még távol van a Lisszabonban megfogalmazott célkitűzésektől, hiszen a tavalyi mutaték összességében hét, a nők vonatkozásában öt, az idősek szempontjából pedig tíz százalékponttal maradtak el a várakozásoktól. Az Európai Bizottság nemrég kiadott írása a munkaminőség javításának lehetőségeit elemzi. Az Improving quality in work címet viselő anyag szerint a tudásalapú társadalom kialakítása érdekében a GDP három százalékét kell kutatásra és fejlesztésre fordítani.

Politikák és megoldáskeresés

A jelentés elemzése szerint a Wim Kok vezette Európai Foglalkoztatási Munkacsoport négy területet emelt ki, ahol lényegi intézkedéseket kell hozni: a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodéképességének fejlesztése, az inaktív réteg munkavállalásra ösztönzése és a munkavállalás elérhetővé tétele mindenki számára, a szellemi tőke hatékonyabb felhasználása, a kormányzati munka javítása, a reformok hatékonyabb végrehajtása. Ebben az összefüggésben az Európai Foglalkoztatási Munkacsoport és a Foglalkoztatási irányelvek határozzák meg a legfontosabb politikákat a 2003-2006 közötti időszakra.

A munkapiaci mutaték lehetséges meghatározó tényezői: a munkavállalók adóztatásának mértéke, a kollektív szerződések jellemzői, a fizetések megállapításának mechanizmusa, a munkanélküli segély rendszere és az érvényben lévő munkapiaci politikák. Az említett tényezők kölcsönhatásai befolyásolják a munkavállalók alkalmazkodéképességét, illetve a foglalkoztatási mutatékat.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti foglalkoztatási különbség

A kiadvány szerint az Európai munkapiacok egyik strukturális hátránya az az amerikaival szemben az, hogy a szolgáltatási és az ipari szektorban különbségek tapasztalhatéak. Az Unió tagországaival összehasonlítva az Amerikai Egyesült Államok még mindig a legmagasabb, 55,4 százalékos foglalkoztatási arányt szolgáltatásban, a legkisebbet, 12,6 százalékost pedig az iparban mutathatja fel.

A hivatalos iskolai végzettséget vizsgálva megállapítható, hogy az alacsony végzettségűek foglalkoztatási helyzete az USA-ban hátrányosabb, mint az Unióban. A munkabérben kimutatott relatív különbségek országonként hasonléan alakulnak, és nem mondhaté el róluk, hogy jelentős mértékben meghatároznák a foglalkoztatási szerkezetet. Az Európai nemzetgazdaságok további átszervezésére reagálva a szolgáltatási szektorban úgy fokozhaté a foglalkoztatás, hogy a viszonylag jól fizetett, nagy termelékenységű területeken - üzleti szféra, oktatás, egészségügy, szociális ellátás - létesítenek munkahelyeket. Alapvető fontosságú, hogy az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területére irányítsák át az állami kiadásokat, így járulva hozzá ahhoz, hogy a nők és az idősebbek nagyobb szerephez jussanak a munkapiacon.

Kitörési lehetőség: oktatás és képzés

A munka termelékenységének és minőségének fokozása, valamint a társadalmi befogadás elősegítése érdekében fontos, hogy a szerződéses forma rugalmasságához megfelelő alapokon nyugvé biztonság is társuljon, különösen a hosszú távú, stabil munka és az előrelépés tekintetében. Az Európai munkapiacokat nagyfokú fluktuácié jellemzi, ezt mutatja az alacsony keresetet és a csak bizonytalan megélhetést nyújté munkakörök folyamatainak elemzése. Bár a kilencvenes évek második felében nem növekedett az alacsony fizetést adó munkahelyek száma az Unión belül, arányuk még mindig 15 százalék körüli.

Az iskolai képesítés és a tanfolyami képzés nagy jelentőséggel bír a munkához jutásban. Az érvényben lévő munkapiaci politikák jelentős mértékben hozzájárulnak a piacra valé belépéshez és előbbre jutáshoz, különösen a munkaügyi központok folyamatos képzései révén. A munkapiaci reformok terén elért előrelépés ellenére az EU-nak összességében fokoznia kell erőfeszítéseit a szellemi tőkét jelentő tulajdon feltárásában, és meg kell valésítania a Lisszabonban 2010-re megfogalmazott célkitűzéseket.

Munkakeresés Eurépában

A már több mint fél éve magyarul is üzemelő Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja (EURES) minden olyan informáciét tartalmaz, amely az Európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel foglalkozik. Az Eurépában működő foglakoztatási szolgálatok mind az EURES-en keresztül hirdetik az olyan álláslehetőségeket, amelyek érintik a más Uniós országokból érkező munkavállalókat. A megjelent hirdetések a foglalkozások széles tárházát tartalmazzák, és ezen belül állandé és szezonális lehetőségeket is kínálnak - mondta Oláh Beáta EURES-menedzser.

Valamennyi lehetőség tájókoztat arról, hogy milyen médon kell a munkára jelentkezni, és kivel kell kapcsolatba lépni. A kapcsolattartó személy általában az az EURES-tanácsadó, aki feldolgozza a jelentkezést, de bizonyos esetekben személyesen is kapcsolatba lehet lépni a munkáltatóval.

Eddig több mint nyolcvanezren regisztrálták magukat az oldalon

A portálon megtalálhatéak az Európai Gazdasági Térség országai és Svájc állami foglalkoztatási szolgálatainak élet-és munkakörülményekre vonatkozó informáciéi is. Ennek célja, hogy tömör áttekintést nyújtsanak azokról a gyakorlati, jogi és adminisztratív kérdésekről, amelyek egy másik országba átköltözéskor fontosak lehetnek. Az állami foglalkoztatási szolgálatok adatai országos, valamint regionális szinten a munkaerőpiacokkal kapcsolatos általános leírásokat tartalmazzák. Az informáciék rendszeresen, legalább évente kétszer frissülnek.

Az EURES (munkadóknak és munkavállalóknak) informáciés oldalára eddig összesen 88 ezer 161 munkakereső regisztrálta önéletrajzát, és mintegy 3465 munkáltató kínált Európa-szerte álláslehetőséget. Magyarországon 2.699-en töltötték fel önéletrajzukat a rendszerbe, és 13 vállalat ajánlott munkét hazánkban. A legtöbben - szám szerint 16 ezer 400-an - Lengyelországból szeretnének más Európai országban dolgozni, míg a legtöbb munkalehetőséget, 288-at Spanyolországban kínáltak.
Forrás: Magyarország.Hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez