A célkitűzések között szerepel, hogy a foglalkoztatási ráta az összes dolgozót tekintve 2006-ra elérje az 53, 2010-re pedig a 63 százalékot. Nők esetében ez a szám 53 és 57 százalék, míg a férfiaknál 64, illetve 69 százalékos foglalkoztatottságot jelentsen. Legalább 100-150 ezerrel nőjön a dolgozók száma, ami 400 ezer új munkahely megteremtésével érhető el.  

A munka minőségének javítása  

A munka minőségének, termelékenységének javítását és a foglalkoztatás bővítését együttesen és kiegyensúlyozottan kell megvalésítani. A gazdasági teljesítmény növekedéséhez igazodé bérpolitikára van szükség, valamint a munkaerő-piaci kereslet élénkítéséhez a munkét terhelő adók és járulékok csökkentése is elengedhetetlen - hangsúlyozta a miniszter.  

A társadalmi kohézié és befogadás erősítésének kulcsfontosságú eszköze a foglalkoztatás, ezért a kormány az erre irányuló intézkedések megvalésítása során különös figyelmet fordít a roma emberekre, az idősebb munkavállalókra és a fogyatékkal élőkre.  

Az első szakma megszerzése ingyenes  

Aktív és preventív intézkedésekre van szükség a munkanélküli és az inaktív emberek munkaerő-piaci részvételének elősegítése érdekében. A szakminiszter hangsúlyozta, hogy fejleszteni kell a humán tőkét, és támogatni az egész életen át tartó tanulást. Az első szakma megszerzése ingyenes lesz, míg ötven év felett a második szakma elsajátítása is.  

Fontos feladat a nők és férfiak esélyegyenlőségének megteremtése, a regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése, a be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett munkává, valamint a munkaerő-piaci integrácié elősegítése.  

Intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára  

Burány Sándor kiemelte: cél, hogy a munkanélküliség ne váljon tartóssá, ami az jelenti, hogy a 25 évnél fiatalabbak 6 hónap, az idősebbek pedig 12 hónapon belül érdemi segítséget kapjanak, valamint a tartós munkanélküliségi ráta - 2003-2006-ig - 2, 4 százalékról 2, 2 százalékra csökkenjen.  

A jövőben radikálisan csökkenteni kell azoknak a tartósan munkanélkülieknek az arányát, akik nem kaptak segítséget. E szerint a 25 év alattiak közül - szintén 2003-2006-ig - 19, 6 százalékról 15 százalékra, míg az ennél idősebbek körében 15, 3-ről 12 százalékra csökkenjen a munkanélküliek aránya. Javítani kell a foglalkoztatási szolgáltatások és az aktív eszközök hatékonyságán is.  

Adé- és járulékkedvezmények  

A vállalkozások számára kedvezőbb környezetet kell kialakítani, biztosítani kell a foglalkoztatás-barát bérnövekedést, és fejleszteni a vállalkozói, vállalatvezetési ismereteket.  

A miniszterek elfogadták, hogy 2005. január 1-jótől 50 százalékos járulékkedvezményt kapjanak azok a cégek, akik 25 év alatti pályakezdőket és 50 év feletti tartósan munkanélkülieket alkalmaznak, valamint azok a vállalkozások is, amelyek gyedről vagy gyesről visszatérő fiatal édesanyákat és édesapákat foglalkoztatnak.  

Adékedvezmény illeti meg azokat a mikro-vállalkozásokat, amelyek 5 főnél kevesebb alkalmazottal működnek, és létszámot bővítenék. Ugyancsak hasonlé létszámbővítés esetén a jövőben a kisvállalkozások is számíthatnak az eddig multinacionális cégeknek járó adókedvezményekre - tette hozzá a miniszter.  

Várhatéan 2005. november 1-jótől havi 2 250 forintra csökken a tételes egészségügyi hozzájárulás is.  Intézkedés a humán tőke fejlesztéséért  

Burány Sándor elmondta: növelni kell az oktatásban és képzésben részt vevő felnőttek számát, hogy a 25-64 éves korú népességen belül a képzésben részt vevők aránya 2010-re elérje a 10 százalékot.  

A közoktatásban az egész életen át tartó tanulás megalapozása érdekében a munkaügyi és Magyar Bálint oktatási miniszter hétfőn megállapodást írtak alá. Ennek értelmében közvetlen kapcsolatot teremtenek az oktatási és a gazdasági térség között, valamint racionálisan hasznosítják az iskolarendszerű szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés kapacitásait. A felek összehangolják a képzési programokat, kutatásokat és az infrastrukturális fejlesztéseket is.  

Fontos, hogy biztosítva legyenek azok a lehetőségek, amelyek révén versenyképesebb tudással rendelkeznek az iskolából kikerülők és azok, akik a munkával töltött évek során arra kényszerülnek, hogy újabb szakmát tanuljanak. A felnőttképzést és az iskolarendszerű képzést koordinálni kell, és a két rendszernek egymásra kell épülnie - tette hozzá a munkaügyi miniszter.  

A megállapodás szerint a két tárca szorosan együttműködik az Uniós források hatékony felhasználásának érdekében is. A Nemzeti Fejlesztési Terv humánerőforrás-fejlesztési operatív program (HEFOP) szakképzést érintő intézkedéseinek célja: az egész életen át tartó tanulás támogatása, az alkalmazkodéképesség javítása, az átláthatóság biztosítása, a képzés és az intézményrendszer szétaprézottságának megszüntetése, az iskolai rendszerből lemorzsolédottak arányának csökkentése és a szakképzettséggel rendelkezők munkaerő-piaci esélyeinek növelése.  

A HEFOP hozzásegíti a felsőoktatásban tanulók és végzettek sikeres belépését a munkaerőpiacra, és alkalmazkodásukat annak változé körülményeihez. A program és annak eredménye összhangban áll a magyar felsőoktatási stratégiával, amely Magyarország felkészítését célozza az Európai Felsőoktatási Térséghez történő csatlakozásban, és ezáltal az egységes munkaerő-paci integráciéban.  

Beszéljünk valamilyen idegen nyelvet!  

A magyarok idegennyelv-ismerete alacsony színtű, hazánk csatlakozott az EU-hoz a legrosszabb nyelvtudással, ezért fontos feladat, hogy mindenki beszéljen legalább egy - az anyanyelvén kívüli - Európai nyelven. A felnőttek 14 százaléka valamennyire angolul, 13 százaléka pedig németül beszél.  

Országunkban hozzévetőleg 2 millió számítógép van, és az elmúlt két évben 50 százalékkal nőtt az internethez hozzáférők száma. Néhány évet előretekintve, a munkahelyek nagy része digitalizált lesz, a számítógépeket pedig mindenkinek használnia kell majd. 2003 évben - tette hozzá a munkaügyi tárca vezetője.  

 
A Nemzeti Foglalkoztatási Akciéterv összefoglaléja letölthető.
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés