Magyarországon a munkáltatók többsége idegenkedik a távmunka gondolatától is, míg a munkavállalók többsége szívesebben dolgozna otthonról. Nálunk általában csak akkor vetődik fel a távmunkavégzés lehetősége, amikor egy fontos munkatárs váratlanul nem tud naponta bejárni az irodába. Például kérházi kezelés után otthon lábadozik, szülési szabadságra megy, vagy kisgyermekét még nem tudja egész napra másokra bízni. Ilyenkor - hogy az illető ne essen ki a megszokott munkatempéból - mindenkinek jobb, ha találhaté köztes megoldás. Sok munkakörben semmi szükség rá, hogy ténylegesen bejárjunk a munkahelyünkre. Idén május éta bármelyik magyar munkavállaló kérheti, hogy távmunkásként foglalkoztassák.

A Munka Törvénykönyvének távmunka kérdését rendező módosítása 2004. május 1-jón lépett életbe. A szabályozás szerint ma bárki kérheti, hogy tévrendszerben foglalkoztassák, ám minden cég szabad döntése, hogy enged-e a kérésnek (erre köteles 15 napon belül választ adni). Senki nem kötelezhető ugyanakkor arra, hogy otthonából dolgozzon, az ilyen irányú felkérést bárki következmények nélkül visszautasíthatja. A törvény meghatározza, milyen feltételekben kell megegyezni azoknak a vállalatoknak és alkalmazottaiknak, akik bevezetik az új formát. Szerződésben kell rögzíteniük a munkavégzés helyét, idejót, meg kell állapodniuk abban, hogy az illető munkavállaló otthonába telepített gépeket mikor, mire lehet használni, ki azoknak a tulajdonosa, ki viseli a fenntartási, javítási költségeket, mi számít ez esetben üzemi balesetnek, ki mikor kötelezhető kártérítésre, hogyan lehet elkerülni, hogy céges informáciék kiszivárogjanak.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)