Egy drágább környéken ugyanaz a jövedelem kevesebbet ér. A vásárlóerő-paritáson számított jövedelem az árszínvonal különbségének kiszűrésével teszi összehasonlíthatóvá az egyes országok átlagos jövedelmeit. A magyar bérek vásárlóerő-paritáson számított értéke azért magasabb európai összevetésben, mint az abszolút értéke, mert nálunk az árak az uniós átlag háromnegyedét teszik ki.
A jövedelmek árkülönbségeket kiszűrő összehasonlítása azonban csalóka lehet. Ha egy országban minden pont kétszer annyi – a bérek is meg az árak is – mint a másikban, akkor elméletileg a két ország vásárlóerőt tekintve egyenlő, mindkét országban a bér azonos százalékát lehet megtakarítani. Csakhogy a drágább országban abszolút értékét tekintve dupla annyit lehet félretenni, mint az olcsóbb országban. Emiatt megéri elmenni a drágább országba és ott megkeresni a hazai lakásra, gyerekre, nyugdíjra valót – hiszen otthon dupla annyit ér majd a megtakarított pénz.
Emellett mindenki a magasabb árszínvonalú országba akarja exportálni a termékeit, hiszen ott többet fizetnek érte. Ez a drágább országokban magasabb életminőséghez vezet, hiszen ide koncentrálódnak a jobb minőségű áruk és szolgáltatások.
A bérek (és árak) abszolút szintje tehát önmagában is fontos kérdés. Ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy Magyarország (és más régióbeli országok) munkavállalói külföldre mennek dolgozni.Sokan a jövedelmek elmaradását azzal magyarázzák, hogy ez a régió infrastrukturálisan, szervezeti kultúrában, szabályozási környezetben messze elmarad Nyugat-Európától csakúgy, mint a vállalatok hatékonyságában, illetve az egyéni képességekben és képzettségben. Azaz azért keresünk kevesebbet, mert nem vagyunk elég jók, nem vagyunk elég versenyképesek.
Ez azonban vitatható. Az európai piacokon az áruk, az emberek és a szolgáltatások szabadon mozoghatnak. Gazdaságunk nagy része nemzetközi tulajdonosi háttér mellett, azonos technológia alkalmazásával működik. Nálunk gyakran alacsonyabb a létszám, azonos vagy gyakran magasabb az elvárt munkaidő, azonos vagy gyakran magasabb az elvárt képzettség – és eközben ugyanazért a munkáért az osztrák, a német vagy akár az olasz bérek töredékét fizetik. Sőt, miközben az egy főre jutó nemzeti jövedelem az árkülönbségeket kiszűrt szintje Magyarországon már elérte a görög szintet, ott a bérek nominálisan és vásárlóerő-paritáson is messze magasabbak, mint nálunk. Pedig az nehezen elképzelhető, hogy ott versenyképesség dolgában jobban állnának.
(Index)

Vissza a hírekhez