2017.11.20.
"A kormány diktálja, mi lesz a munkahelyeken - ennyi a párbeszéd"
Már nem csak a munkavállalói képviseletek, hanem számos vállalat is a valódi érdekegyeztetést, a humán tőke fejlesztését, illetve a szakképzés átalakítását szorgalmazza, hogy a munkaerőhiány drasztikus hatásait enyhítsék
A közhiedelemmel ellentétben a munkaerőhiány nem új keletű jelenség: a 2013 óta érkeznek panaszok a cégektől, s számuk azóta folyamatosan nő - magyarázta Köllő János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa, az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés (ÉTOSZ) konferenciáján.
A helyzet egész Európában súlyos, de nálunk látványosan: Magyarországon van a harmadik legtöbb üres álláshely, az EU országai közül a teljes gazdaságra vetítve, míg csak az ipart nézve a második helyen állunk a negatív ranglistán - az Eurostat 2017-es adatai szerint. A legrosszabb helyzet az egészségügyben állt elő, ahol hazánk első a betöltetlen álláshelyek tekintetében.
A munkaerőhiányra vonatkozó beszámolókat azonban számos okból óvatosan kell kezelni, így például a vállalatok szeretnek panaszkodni, jelzéseik érdekvezéreltek, továbbá: "az Ön vállalatánál hány fő hiányzik?" kérdés esetén a cégek nem szokták hozzátenni, hogy milyen bérek mellett állt elő a hiány - figyelmeztetett a szakember. Ennek ellenére a tömeges panaszoknak komoly következményei vannak. Ha munkaerő-kereslet megnő, akkor a munkaerő-forgalom - tehát az emberek vándorlása - is ezzel együtt felpörög, így egy "üresedési lánc" jön létre, amelyben az üres munkahelyek is folyamatosan "vándorolnak".
Az MTA becslései szerint 2011 és 2020 között a teljes aktív korú népesség nagyjából 6 százalékkal csökken. Ez részletezve annyit jelent, hogy mintegy 500 ezer fő általános iskolát végzett dolgozó "esik ki" a magyar munkaerőpiacról, miközben 400 ezer diplomás, 200 ezer szakiskolát végzett, s néhány tízezer érettségizett embert veszítünk el.
Ennek alapján az összeszerelő, gépkezelő és más egyszerű foglalkozásokat éri a legnagyobb veszteség, s mögöttük jócskán lemaradva áll csak a második helyen a magasan képzett emberek hiánya. Ágazati tekintetben a legjelentősebb nettó veszteség a vendéglátóipart érte - emelte ki.
(Napi.hu)
A helyzet egész Európában súlyos, de nálunk látványosan: Magyarországon van a harmadik legtöbb üres álláshely, az EU országai közül a teljes gazdaságra vetítve, míg csak az ipart nézve a második helyen állunk a negatív ranglistán - az Eurostat 2017-es adatai szerint. A legrosszabb helyzet az egészségügyben állt elő, ahol hazánk első a betöltetlen álláshelyek tekintetében.
A munkaerőhiányra vonatkozó beszámolókat azonban számos okból óvatosan kell kezelni, így például a vállalatok szeretnek panaszkodni, jelzéseik érdekvezéreltek, továbbá: "az Ön vállalatánál hány fő hiányzik?" kérdés esetén a cégek nem szokták hozzátenni, hogy milyen bérek mellett állt elő a hiány - figyelmeztetett a szakember. Ennek ellenére a tömeges panaszoknak komoly következményei vannak. Ha munkaerő-kereslet megnő, akkor a munkaerő-forgalom - tehát az emberek vándorlása - is ezzel együtt felpörög, így egy "üresedési lánc" jön létre, amelyben az üres munkahelyek is folyamatosan "vándorolnak".
Az MTA becslései szerint 2011 és 2020 között a teljes aktív korú népesség nagyjából 6 százalékkal csökken. Ez részletezve annyit jelent, hogy mintegy 500 ezer fő általános iskolát végzett dolgozó "esik ki" a magyar munkaerőpiacról, miközben 400 ezer diplomás, 200 ezer szakiskolát végzett, s néhány tízezer érettségizett embert veszítünk el.
Ennek alapján az összeszerelő, gépkezelő és más egyszerű foglalkozásokat éri a legnagyobb veszteség, s mögöttük jócskán lemaradva áll csak a második helyen a magasan képzett emberek hiánya. Ágazati tekintetben a legjelentősebb nettó veszteség a vendéglátóipart érte - emelte ki.
(Napi.hu)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →