2017.10.10.
Egyre kevesebb munkáskézre lesz szükség
A meglévő technológiák alapján ma ötvenöt szakma automatizálható Magyarországon.
A technológia fejlődése kiválthatja az élőmunkát, képes lehet átvenni egyes munkakörökön belül bizonyos részfeladatokat, de akár egy teljes munkakört vagy szakmát is. Az automatizálható szakmák közé sorolhatjuk azokat, amelyek logikai alapúak, rutinfeladatok (adatrögzítés, számítás, ismétlődő ügyfélszolgálati feladatok, válogatás-szortírozás, gyártósori munkavégzés) – hívta fel a hallgatóság figyelmét a napokban a megyei kereskedelmi és iparkamara nyíregyházi székházában tartott előadásán a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet munkatársa.
– A manipulációs-észlelési, kreatív vagy szociális intelligenciát igénylő feladatok a legkevésbé válthatóak ki automatizációval – húzta alá Nábelek Fruzsina, s hozzáfűzte: hazánkban ma a meglévő technológiák alapján ötvenöt szakma esetében nagy valószínűséggel hamarosan megjelenik az automatizáció, a leginkább érintett ágazat az ipar, a szakmák között pedig az irodai munka, a logisztika és a járművezetés. Számokkal is alátámasztotta mondandóját: a NAV 2015-ös foglalkoztatottsági adatai alapján az automatizáció hatásai 513 ezer munkavállalót érinthetnek, ami a magyarországi dolgozók 12 százaléka.
Nábelek Fruzsina előadása végén az alábbi következtetést vonta le: a legtöbb érintett a legmagasabb foglalkoztatottsággal rendelkező megyékben és járásokban várható, itt a kérdés az, hogyan oldják meg a felszabaduló munkaerő felszívását. A legsérülékenyebbek éppen a legalacsonyabb foglalkoztatottsági szintű, legkevésbé fejlett járások lesznek, ahol a dolgozók számának további csökkenése várható.
– Napjainkban sincs ez másként: minél magasabb fokú az automatizálás, minél intelligensebb berendezések kerülnek a gyártósorokra, annál kevesebb emberi munkára van szükség. Egy dolgot azonban nem szabad elfelejtenünk: ezeket a gépeket valakiknek meg kell tervezni, meg kell alkotni, be kell programozni és üzembe kell helyezni. Nagyon fontos napjainkban az oktatás szerepe, az élethosszig tartó tanulás és a folyamatos munkaerő-átképzés, mert a jövőben egyre inkább egyre magasabb fokú végzettséggel rendelkező munkaerőre lesz szükség – emelte ki a szakember.
Megjegyezte: az utóbbi időben megyénkben is megfigyelhető, hogy a nagy volumenű beruházások egyre kevesebb élő munkaerőt alkalmaznak. Ez annak tulajdonítható, hogy egyre korszerűbb, automatizált gyártórendszereket telepítenek, amelyek üzemeltetéséhez kevesebb operátorra van szükség. A szakképzés ugyan igyekszik lépést tartani a kihívásokkal, de a szakképzett munkaerőből továbbra is hiány van Szabolcs-Szatmár-Beregben, ugyanakkor számos frissen végzett fiatal tapasztalat hiányában nem tud elhelyezkedni.
(Szon)
– A manipulációs-észlelési, kreatív vagy szociális intelligenciát igénylő feladatok a legkevésbé válthatóak ki automatizációval – húzta alá Nábelek Fruzsina, s hozzáfűzte: hazánkban ma a meglévő technológiák alapján ötvenöt szakma esetében nagy valószínűséggel hamarosan megjelenik az automatizáció, a leginkább érintett ágazat az ipar, a szakmák között pedig az irodai munka, a logisztika és a járművezetés. Számokkal is alátámasztotta mondandóját: a NAV 2015-ös foglalkoztatottsági adatai alapján az automatizáció hatásai 513 ezer munkavállalót érinthetnek, ami a magyarországi dolgozók 12 százaléka.
Nábelek Fruzsina előadása végén az alábbi következtetést vonta le: a legtöbb érintett a legmagasabb foglalkoztatottsággal rendelkező megyékben és járásokban várható, itt a kérdés az, hogyan oldják meg a felszabaduló munkaerő felszívását. A legsérülékenyebbek éppen a legalacsonyabb foglalkoztatottsági szintű, legkevésbé fejlett járások lesznek, ahol a dolgozók számának további csökkenése várható.
– Napjainkban sincs ez másként: minél magasabb fokú az automatizálás, minél intelligensebb berendezések kerülnek a gyártósorokra, annál kevesebb emberi munkára van szükség. Egy dolgot azonban nem szabad elfelejtenünk: ezeket a gépeket valakiknek meg kell tervezni, meg kell alkotni, be kell programozni és üzembe kell helyezni. Nagyon fontos napjainkban az oktatás szerepe, az élethosszig tartó tanulás és a folyamatos munkaerő-átképzés, mert a jövőben egyre inkább egyre magasabb fokú végzettséggel rendelkező munkaerőre lesz szükség – emelte ki a szakember.
Megjegyezte: az utóbbi időben megyénkben is megfigyelhető, hogy a nagy volumenű beruházások egyre kevesebb élő munkaerőt alkalmaznak. Ez annak tulajdonítható, hogy egyre korszerűbb, automatizált gyártórendszereket telepítenek, amelyek üzemeltetéséhez kevesebb operátorra van szükség. A szakképzés ugyan igyekszik lépést tartani a kihívásokkal, de a szakképzett munkaerőből továbbra is hiány van Szabolcs-Szatmár-Beregben, ugyanakkor számos frissen végzett fiatal tapasztalat hiányában nem tud elhelyezkedni.
(Szon)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →