Hujber Tibor (Trenkwalder) egyetértett azzal a megállapítással, hogy a munkaerő megtartása az egyik legjobb rekrutáció, amelynek része lehet a munkáltató rugalmassága (pl. sokszor érdemes eltekinteni az angol tudástól vagy az excel ismeretektől a jó képességek megtartásáért cserébe), a munkaerővel kapcsolatos professzionalitása, a képzés, a belső értékelési rendszerek működése, a rugalmas munkaidő, lakhatási támogatások megléte is. A lojális munkavállalókat érdemes megkülönböztetni, és valami plusszal díjazni őket. A fizikai munkaerő számára rendkívül fontos az alapbér, a képzettség növekedésével a bónuszt és más juttatásokat is jobban nézik a munkavállalók. Az új munkaerő megszerzésénél egyre jobban beváló módszer a saját munkaerő ismerősi körében történő munkaerőszerzés. Míg Nyugat-Európában egy IT-s általában nem kap sokkal többet egy hegesztőnél, nálunk jóval nagyobb a különbség, és egy magyar IT-s már hasonló bért kaphat, mint egy nyugat-európai. Az IT-sok mellett a speciális (pl. holland vagy skandináv) nyelvtudással rendelkezőket is jól megfizetik, norvég nyeltvtudással pl. majdnem annyit lehet keresni nálunk, mint hasonló munkakörben Norvégiában.
Nánássy András (SmartScale) szerint számos munkahelyi körülmény demotiváló lehet a nem eléggé versenyképes bér mellett. Az egyik legnagyobb ilyen a túlszabályozott vállalaton belüli bürokrácia, de ilyen lehet a nem megfelelő munkahelyi hőmérséklet, a munka élvezetességének és a továbbfejlődési lehetőségeknek a hiánya is. Általános trend a cégeknél, hogy a többlet juttatásokat egyre inkább beépítik az alapbérbe, a munkavállalók ugyanis a biztosra mennek. A rekrutálás trendjei közül nagyon meghatározó az online adatfeltöltés háttérbe szorulása, és a direkt fejvadászi módszerekkel történő megkeresés dominanciája. A friss munkaerő megszerzése szempontjából kapóra szoktak jönni a cégeknek a gyakornoki programok, miközben a duális képzés sok nehézséggel is jár a cégeknek. Norvég fizetést akarsz? Megmondta a szakértő, mi kell hozzá
Felfalusi Péter az Intrum Justitia vezérigazgatójaként azt tapasztalja, hogy nagyon gyorsan változnak a bérek, és kinyílt az olló: az új embereket már csak sokkal magasabb bérrel tudják felvenni a régiekhez képest, az pedig utópia, hogy nem tudják meg egymás bérét, így a jelenség feszültséget szülhet. Bár csaknem háromszorosára nőtt az elmúlt években a követeléskezelő cég létszáma, a munkaerőhiányt ők is érzik. Felfalusi Péter tapasztalatai szerint nem a teljes javadalmazási csomagot, hanem elsősorban az alapbért nézik az új munkavállalók. A legnehezebben az informatikusat, a jó matematikai-statisztikai képességekkel rendelkezőket, a projekt- és folyamatmenedzsereket találják meg a cégek a szolgáltatói szektorban.
(Portfólió)

Vissza a hírekhez