2017.10.04.
Így szorítanák ki a magyar munkavállalókat Nyugat-Európából
Csorbíthatja a tagállamok munkavállalással, valamint szociális kérdésekkel kapcsolatos hatáskörét az európai szociális pillér elnevezésű kezdeményezés
Ezek célja ugyanis, hogy eltántorítsák a kelet-európai dolgozókat a nyugati munkavállalástól annak érdekében, hogy a helyi munkanélkülieket, valamint a bevándorlókat integrálhassák. Az irányelvek módosításával kapcsolatos döntéshozatal is felgyorsulhat, ráadásul a magországok szavazata elegendő ezek elfogadásához.
Felgyorsulhat a következő hetekben az uniós döntéshozatali mechanizmus a kiküldetési irányelv módosításáról, valamint az uniós szociális pillérről – értesült a Magyar Idők. A kiküldetési irányelv lényege, hogy a küldő ország bérezési, járulékfizetési szabályai helyett legalább a fogadó országban adható legkisebb bért fizessék a cégek, ahogyan az ahhoz kapcsolódó egyéb terheket is a fogadó ország szabályai szerint lenne kötelező teljesíteniük.
A kelet-európai tagállamok korábban az úgynevezett sárga lapos eljárással megvétózták az elsősorban a nyugati tagállamok által kezdeményezett elképzelést. Ez hátrányt jelentene ugyanis a felzárkózó keleti tagállamoknak, mivel a vállalkozások jóval nehezebben tudnák kigazdálkodni a magasabb nyugati fizetéseket, ez pedig csökkentené a keleti tagállamok versenyképességét.
A Magyar Idők információja szerint november elején tartják Svédországban az európai szociális csúcstalálkozót, majd a nemzeti kormányokkal, valamint az érdekképviseletekkel folytatott konzultációt követően akár már az év végén az Európai Bizottság elé kerülhetnek a javaslatok, ezt követően pedig az Európai Tanács dönthet. Amennyiben a lakosságszám alapján abszolút többséget élvező magországok megszavazzák az előterjesztéseket, jelentős hátrányba kerülhet a kelet-európai térség.
(Inforádió)
Felgyorsulhat a következő hetekben az uniós döntéshozatali mechanizmus a kiküldetési irányelv módosításáról, valamint az uniós szociális pillérről – értesült a Magyar Idők. A kiküldetési irányelv lényege, hogy a küldő ország bérezési, járulékfizetési szabályai helyett legalább a fogadó országban adható legkisebb bért fizessék a cégek, ahogyan az ahhoz kapcsolódó egyéb terheket is a fogadó ország szabályai szerint lenne kötelező teljesíteniük.
A kelet-európai tagállamok korábban az úgynevezett sárga lapos eljárással megvétózták az elsősorban a nyugati tagállamok által kezdeményezett elképzelést. Ez hátrányt jelentene ugyanis a felzárkózó keleti tagállamoknak, mivel a vállalkozások jóval nehezebben tudnák kigazdálkodni a magasabb nyugati fizetéseket, ez pedig csökkentené a keleti tagállamok versenyképességét.
A Magyar Idők információja szerint november elején tartják Svédországban az európai szociális csúcstalálkozót, majd a nemzeti kormányokkal, valamint az érdekképviseletekkel folytatott konzultációt követően akár már az év végén az Európai Bizottság elé kerülhetnek a javaslatok, ezt követően pedig az Európai Tanács dönthet. Amennyiben a lakosságszám alapján abszolút többséget élvező magországok megszavazzák az előterjesztéseket, jelentős hátrányba kerülhet a kelet-európai térség.
(Inforádió)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →