2017.09.22.
Ezért nem talál hónapok óta szakit
20 ezer mester körében végzett kutatás alapján infografikát publikált arról, miért nehéz mestert találni a legtöbb szakipari munkára
Magyarországon csaknem minden olyan vállalkozás munkaerőt keres, ahol a mester nem egyedül dolgozik. A kétkezi munkát igénylő szakmákban jellemzően minden harmadik ember hiányzik, de vannak foglalkozások és régiók, ahol ennél is rosszabb a helyzet. Országosan az összes alkalmazottal dolgozó szaki 77 százaléka keres szakmunkást vagy segédmunkást, és 12 százalékuk tíz vagy annál több munkást toborozna. Ilyen körülmények között, a vállalkozások munkaerő-feltöltöttségi mutatója országosan 56 százalék.
A szakik zöme arról számolt be, hogy az elmúlt években veszített már el alkalmazottat azért, mert az külföldre ment dolgozni. Ilyen szempontból drámai a helyzet a Nyugat-Dunántúl régióban, ahol a szakik átalagosan több mint 3 főt veszítettek el ilyen okok miatt. Ám nem pusztán a külföldi munkavállalás, hanem a belföldi elvándorlás és az általános szakmunkáshiány is gondot okoz. Ezt bizonyítja, hogy a mesteremberek a legtöbb munkát az Észak-Alföld régióban kénytelenek visszautasítani: itt átlagosan 75 százalékkal tudnának több munkát elvállalni, ha lenne elég emberük.
De nemcsak a beosztottak, gyakran a mesterek maguk is külföldre mennek dolgozni, még úgy is, hogy ott alkalmazottként kell munkát vállalniuk. A kísértés nagy, a szakik általánosságban úgy vélik, hogy külföldön legalább az itthoni jövedelmük kétszeresét kereshetnék meg. Mivel a JóSzaki kérdőíve kizárólag a náluk regisztrált, itthon dolgozó mestereket érte el, azt nem tudni, hány önállóan vállalkozó szakiparos hagyta el a magasabb jövedelem reményében az országot.
A munkaerőhiány részben válasz arra a kérdésre is, hogy mégis miért van sok panasz a mesterek által elvégzett munkára. Személyes beszélgetéseken több mester is elmondta, hogy a megbízások visszautasítása nem vet jó fényt a vállalkozására, ezért igyekszik a lehető legtöbb megkeresésre pozitív választ adni, és ezzel túlvállalja magát, illetve olyan embereket is foglalkoztatnia kell, akiket lecserélne, vagy ha kevesebb lenne a munka, nem is dolgozna velük. Országos szinten a mesterek 20 százaléka mondja, hogy egy vagy több emberét azonnal lecserélné, ha tehetné.
(Index)
A szakik zöme arról számolt be, hogy az elmúlt években veszített már el alkalmazottat azért, mert az külföldre ment dolgozni. Ilyen szempontból drámai a helyzet a Nyugat-Dunántúl régióban, ahol a szakik átalagosan több mint 3 főt veszítettek el ilyen okok miatt. Ám nem pusztán a külföldi munkavállalás, hanem a belföldi elvándorlás és az általános szakmunkáshiány is gondot okoz. Ezt bizonyítja, hogy a mesteremberek a legtöbb munkát az Észak-Alföld régióban kénytelenek visszautasítani: itt átlagosan 75 százalékkal tudnának több munkát elvállalni, ha lenne elég emberük.
De nemcsak a beosztottak, gyakran a mesterek maguk is külföldre mennek dolgozni, még úgy is, hogy ott alkalmazottként kell munkát vállalniuk. A kísértés nagy, a szakik általánosságban úgy vélik, hogy külföldön legalább az itthoni jövedelmük kétszeresét kereshetnék meg. Mivel a JóSzaki kérdőíve kizárólag a náluk regisztrált, itthon dolgozó mestereket érte el, azt nem tudni, hány önállóan vállalkozó szakiparos hagyta el a magasabb jövedelem reményében az országot.
A munkaerőhiány részben válasz arra a kérdésre is, hogy mégis miért van sok panasz a mesterek által elvégzett munkára. Személyes beszélgetéseken több mester is elmondta, hogy a megbízások visszautasítása nem vet jó fényt a vállalkozására, ezért igyekszik a lehető legtöbb megkeresésre pozitív választ adni, és ezzel túlvállalja magát, illetve olyan embereket is foglalkoztatnia kell, akiket lecserélne, vagy ha kevesebb lenne a munka, nem is dolgozna velük. Országos szinten a mesterek 20 százaléka mondja, hogy egy vagy több emberét azonnal lecserélné, ha tehetné.
(Index)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →