Legalábbis annyi fizetésért nem, amennyivel számoltak. Pedig 160 lakásból 75-re már be is fizették a milliós előleget, így ezt visszafizetik a vásárlóknak.
Most még csak ez az építkezés dőlt dugába, mert nincs elég munkáskéz, de egyre durvább hatással lesz a mindennapjainkra a munkaerőhiány. A vasútnál nincs elég mozdonyvezető, jegyvizsgáló, váltókezelő, nem tudni, kik fogják vezetni a pótlóbuszokat a 3-as metró felújításakor, és nem fogunk megbízható mesterembert találni, ha elromlik valami otthon vagy beázik a tető. Mindezen túl a munkaerő hiánya áremelkedéseket hoz minden téren.
Ausztriában egy segédmunkás órabére 3500 forint, itthon meg jó ha 10 ezer forintot kapnak egy teljes napra, azt sem mindig legálisan. Most megy nyugdíjba a 210 ezer fős Ratkó-generáció, akik az ötvenes években születtek. Tavaly csak 90 ezer volt a születésszám, és évek óta egyre kevesebben mennek szakiskolába, a végzősöknek is csak töredéke marad a szakmában: ezért fogynak el az építőipari dolgozók – sorolta Pallagi Gyula szakszervezeti vezető. A szakember szerint mindennek elsősorban a lakosság fogja megérezni a hatását.
– Nem találunk majd mesterembert tetőjavításhoz, a vízvezeték-szerelő pedig csak három hét múlva tud kijönni. Több külföldön dolgozó szakmunkással beszéltünk, és azt mondták, legalább nettó 280 ezer forintért jönnének haza, mert Ausztriában 4000 forintos órabérért dolgoznak, és jár nekik 13. és 14. havi bér is.
Amikor megkérdezik a cégeket, hogy mi a legnagyobb bajuk, a cégvezetők 80 százaléka említette a munkaerőhiányt – mondta a Blikknek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ahhoz, hogy ne menjenek tömegesen külföldre dolgozni a magyarok, legalább 50-100 százalékkal kellene emelni a fizetéseket.
(Blikk)

Vissza a hírekhez