A feltétel nélküli alapjövedelem koncepciójának lényege, hogy az adott nemzetgazdaság minden lakosa - függetlenül jövedelmi helyzettől, családi és egészségügyi állapottól, életkortól, munkapiaci részvételtől - alanyi jogon azonos mértékű havi (alap)jövedelmet kap az államtól, kiváltva ezzel minden célzott támogatási formát. (Léteznek más, korlátozottabb koncepciói is az alapjövedelemnek, amelyek kiegészülnek más támogatásokkal.) Az alapjövedelem tehát szemben áll azzal a gyakorlattal és elvi megfontolással, hogy a jövedelem alapvetően a munkavégzésből (és a tőkéből) ered, illetve a munkát vállalni nem tudó csoportokban azt az egyéni élethelyzet alapján biztosítsa a jóléti államokban a társadalombiztosítás (GYES, GYED, munkanélküli segély, öregségi nyugdíj, rokkant nyugdíj stb. formájában). Kiemelendő, hogy ezen támogatások nagy része korábbi munkaviszonyhoz van kötve.
Az alapjövedelem bevezetésével szemben számos érv szól, amelyek mind arra mutatnak, hogy egy ilyen jellegű rendszer bevezetése makrogazdasági és társadalmi szempontból is káros hatásokat eredményezne. A várható hatások közül leginkább káros, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem csökkentené a munkaerő kínálatát és a foglalkoztatást, ami mérsékelné a gazdaság potenciális növekedési ütemét és a gazdasági felzárkózás kilátásait. Ez egyben veszélyeztetné a költségvetési egyensúlyt, növelné az adóelkerülést, és végül a társadalom mentális és pszichés fejlődésére gyakorolt hatásai is várhatóan kedvezőtlenek lennének.
A fentiek alapján nem véletlen, hogy az alapjövedelmet még sehol nem vezették be, néhány szűk körű kísérlettől eltekintve. Nem volt még példa arra, hogy egy ország, egy már működő szociális rendszert teljes egészében kiváltott volna egy feltétel nélküli alapjövedelmet biztosító rendszerrel. Ahol próbálkoztak e koncepció megvalósításával, ott jellemzően egy jól behatárolható társadalmai csoportra, vagy földrajzilag jól körül határolható területen vezették csak be a rendszert pusztán kísérleti jelleggel. Kanadában feltételhez kötött alapjövedelem bevezetésére került sor 1974 és 1979 között, melyre a meghatározott létminimum alatt élő háztartások voltak jogosultak. A program a munkakínálat csökkenésével zárult [Derek Hum and Wayne Simpson (1993): Economic Response to a Guaranteed Annual Income: Experience from Canada and the United States, Journal of Labor Economics, Vol. 11, No. 1. Part 2.]. Svájcban tavaly nyáron bocsátották népszavazásra az alapjövedelem bevezetésének kérdését, amelyet nagy többséggel elutasított az ország lakossága. A kísérleti programok közül a legfrissebb, a Finnországban - Európában elsők között - a munkanélküliek körében idén januárban bevezetett alapjövedelem. A kísérlet két év múlva ér véget, de ekkor is nehéz lesz következtetéseket levonni a társadalom egészét lefedő alapjövedelem bevezetésének hatásaira, mivel csak egy szűk (2 ezer fős), a kiinduló helyzetben munkanélküli státuszú csoporton vizsgálják a rendszer működését.
(Portfólió)

Vissza a hírekhez