Ábrahám László, az 1300 főt foglalkoztató NI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója pontosan emlékszik arra, hogy 15 éve az amerikai tulajdonosuk fő szempontja még az volt, hogy hol lehet 3 milliárdos zöldmezős beruházással tíz évre szóló adókedvezményt megszerezni. A másik pedig, hogy van-e elég szakképzett munkaerő, illetve munkaerő utánpótlás, ha a későbbiekben fejleszteni akarna. – Ezen a téren a Debreceni Egyetem léte nagyon ígéretes, és éppen ezért döntő fontosságú volt. Az infrastruktúra kapcsán be volt ígérve, hogy megépül az autópálya, életre kel a repülőtér, amik azután meg is történtek. A későbbiekben több ütemben fejlesztette a debreceni gyárát a texasi tulajdonos, és ezeknél már mindahányszor az itteni kollektíva teljesítményét emelte ki elsődleges okként. Nagyon fontos, hogy itt alacsony a fluktuáció, ami Budapestről vagy külföldről nem mondható el. Debrecenre még igaz az, hogy kiképezzük a kollégákat és ők sokáig nálunk maradnak – ez a mai világban felértékelődik. Ezért került ide a gyártás után a kutatás-fejlesztés, a szervizközpont, a logisztika és más meghatározó területek is – mesélte az igazgató.
Herdon István, a Xanga-cégcsoport vezérigazgatója a tárgyalásokon azt tapasztalta, hogy a befektetők szempontjai között az első tíz helyen a munkaerővel kapcsolatos kérdések szerepelnek: van-e belőle elég, mennyire felkészültek, alkalmasak-e a folyamatos képzésre, átképzésre, mennyi pénzt kérnek, van-e folyamatos utánpótlás, van-e megfelelő szakképzés és hasonlók. – Szerencsére ebben az országrészben még van szabad munkaerő, ellentétben a fővárossal vagy a Dunántúllal. Csak ezek tisztázása után kerül szóba a termelési infrastruktúra. Van, aki simán telket keres, és olyan is, aki komplett csarnokot, ahová csak be kell költözni. Debrecen idejében lépett a Határ úti ipari parkkal, amit a ’90-es évek végén kezdtünk kiépíteni. Itt ma 50 cég van, ezek 6 ezer embert foglalkoztatnak. Még mindig van vagy 30 hektár üres terület a Határ úton, de a nagyobb befektetőknek (márpedig ilyenek ma is érdeklődnek Debrecen iránt) ez már kevés, szükség van a Déli Ipari Parkra is – állítja meggyőződéssel Herdon István.
Póser Zoltán, a város befektetési ügynökségeként működő EDC Kft. ügyvezető igazgatója is felállította az általa tapasztalt fontossági sorrendet: ebben az üzleti és a közlekedési infrastruktúra, valamint a munkaerő és a képzés milyensége mellett például a város kínálta életminőség is fontos szerepet kap.
Szmolinka Zsolt, a Transcosmos Kft. európai alelnöke szerint a japán tulajdonosukat meggyőzte, hogy a költség és hozzáadott érték aránya kimagaslóan jó. – Ugyancsak szimpatikus volt számukra a magyaroknak a munkához való viszonya, hozzáállása, felelősségtudata, elkötelezettsége, maximalizmusa, fanatizmusa, és törekvése, hogy a munkáját elismerjék. Debrecen mellett szólt a meghatározó idegen nyelveket kiválóan beszélő munkaerő jelenléte, az egyetem közelsége, a városmenedzsment hozzáállása, valamint az, hogy az ország gazdaságilag, és politikailag egyaránt stabil és fejlődik – mondta.
(Haon)

Vissza a hírekhez