A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (582 700 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (178 400 forint).A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 107 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 9200, illetve 8600 forint. A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 301 000 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,6% volt. A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek a bruttó átlagkereseteknél nagyobb mértékben, 12,1 százalékkal nőttek. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, a mérsékelt inflációnak is köszönhetően a bérek reálértéke 9,2 százalékkal nőtt, ezzel 52 hónapja töretlen a reálkeresetek emelkedése. Az idei év elejéhez hasonló létszámnövekedés az ezredforduló óta nem következett be Magyarországon a legalább 5 embert foglalkoztató vállalkozásoknál, a létszám így stabilan, hónapok óta meghaladja a 2 millió főt – tette hozzá Varga Mihály.
Szerinte a kormány kezdeményezésére elfogadott hatéves bérmegállapodás újabb lendületet adhat a munkaerőpiacnak és a kialakult bérfeszültségeket is enyhítheti, egyfelől tovább ösztönözve a munkavállalási hajlandóságot, másfelől fokozva a magyar munkaerő megtartását. A nemzetgazdasági miniszter úgy véli, az erős munkaerő-kereslet fennmaradását segíthetik a vállalatok bejelentett kapacitásbővítései, az alacsony nyersanyagárak, a kormány intézkedései következtében fellendülő lakásépítések, valamint az EU-s források kifizetésének felgyorsítása is.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is úgy látja, hogy idén kitarthat a bérnövekedés tempója, éves átlagban meghaladhatja 10 százalékot, míg az átlagos infláció 2,2 százalékosra gyorsulhat, így reálértelemben 7-8 százalék közötti keresetnövekedésre lehet számítani az idén.

(24.hu)

Vissza a hírekhez