A kormánypártok a diákszövetkezetek példáján felbuzdulva a nyugdíjasok számára is megteremtenék a szövetkezeti formában történő foglalkoztatás lehetőségét. A Policy Agenda (PA) megvizsgálta, hogy ez a szövetkezeti forma valójában esélyt jelenthet-e a nyugdíjban lévők foglalkoztatására.
A kormánypárti javaslat arra lehetne megoldás, hogy csökkenteni lehessen a területi és ágazati alapon jelentkező munkaerőhiányt. A PA egy korábbi felmérése szerint a magyar kis-és középvállalkozások vezetői a nyugdíjas korú munkavállalókat a hiány pótlása során az egyik legkevésbé elutasítandónak vélik, mint olyan potenciális társadalmi csoportot, amely bevonható a munkaerőpiacra. Az időseknél csak a pályakezdő fiatalok voltak kevésbé negatív megítélésűek.
Nyugdíj melletti munkavégzésre a törvény most is teremt lehetőséget - igaz, ez csak a versenyszférában lehetséges. (Közszférában a nyugdíj kifizetését szüneteltetni kell a munkavégzés időtartama alatt.) De a versenyszférában is van azért egy kisebb korlátozás, ha valaki a nőkre alkalmazott kedvezményes nyugdíjazást vette igénybe (azaz nem életkor alapján, hanem 40 év szolgálati idő alapján ment nyugdíjba), akkor a minimálbér 1,5-szereséig kaphatja a nyugdíját és a munkabérét egyszerre, mert e fölött már felfüggesztik a nyugdíjának a kifizetését.
Összességében az a probléma, hogy nem látszik az a közhasznú igény, amely megalapozottan, szükségszerűen hozza létre ezeket a szövetkezeteket. Sokkal inkább a piaci szereplők látják annak a lehetőségét, hogy képesek lennének közvetíteni piaci alapon a munkaerőhiánnyal küzdő cégek számára - vélik a kutatók.
(Napi.hu)