2017.02.28.
Nagyobb növekedést hoz a bérmegállapodás
Gyorsabb GDP-növekedéshez vezet a kormány és a szociális partnerek közötti bérmegállapodás, nőhet a fogyasztás, és csökkenhet az aktív keresők szegénysége is, az alacsony termelékenységű szektorokban azonban elbocsátásokhoz vezethet.
A bérmegállapodás az idén megemeli a GDP-növekedést, jövőre viszont már nem lesznek számszerűsíthető hatások – derült ki az Európai Bizottság országjelentéséből. A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése, a társadalombiztosítási járulék és a vállalatok nyereségadójának csökkentése összességében 0,3 százalékponttal járul hozzá a GDP-növekedéshez 2017-ben a bizottság modellje alapján.
Az uniós szervezet szerint az intézkedések főleg az alacsony bérkategóriákba tartozók jövedelmét emelik, ami csökkenti a munkavállalók közötti egyenlőtlenségeket. Az alacsony jövedelműekre nagyobb fogyasztási hajlandóság jellemző, így az emelés kedvező hatással lesz a fogyasztásra, vagyis ők azok, akik jövedelmük döntő részét vagy egészét elköltik, szemben a több pénzt kereső munkavállalókkal.
Az intézkedések egyébként egyenlőtlenül érintik a vállalkozásokat: a minimálbér emelésének hatása erősebb az alacsony termelékenységű szektorokban és vállalkozásoknál, ahol a munkavállalók fizetése minimálbér körüli. „Az ilyen vállalkozások esetében a munkaerőköltségek minimálbéremelés miatti növekedése meghaladja a munkáltatói járulékok csökkenéséből eredő pozitív hatást” – vélekednek a szakértők.
Kedvező hatás, hogy a minimálbér emelése arra ösztönözheti a közmunkásokat, hogy belépjenek a nyitott munkaerőpiacra, továbbá csökkentheti a keresők jelenlegi 9,3 százalékos szegénységi rátáját. A magasabb bérköltségek az alacsony termelékenységű szektorokban elriaszthatják a közvetlen külföldi befektetések beáramlását – véli a bizottság –, ugyanakkor a társasági adó és a munkáltatói járulékok csökkentése várhatóan ezzel ellentétes hatást gyakorol. A társasági adó mértéke ugyanis immár a legalacsonyabb az unióban, és feleakkora, mint a térség több országában.
(Világgazdaság)
Az uniós szervezet szerint az intézkedések főleg az alacsony bérkategóriákba tartozók jövedelmét emelik, ami csökkenti a munkavállalók közötti egyenlőtlenségeket. Az alacsony jövedelműekre nagyobb fogyasztási hajlandóság jellemző, így az emelés kedvező hatással lesz a fogyasztásra, vagyis ők azok, akik jövedelmük döntő részét vagy egészét elköltik, szemben a több pénzt kereső munkavállalókkal.
Az intézkedések egyébként egyenlőtlenül érintik a vállalkozásokat: a minimálbér emelésének hatása erősebb az alacsony termelékenységű szektorokban és vállalkozásoknál, ahol a munkavállalók fizetése minimálbér körüli. „Az ilyen vállalkozások esetében a munkaerőköltségek minimálbéremelés miatti növekedése meghaladja a munkáltatói járulékok csökkenéséből eredő pozitív hatást” – vélekednek a szakértők.
Kedvező hatás, hogy a minimálbér emelése arra ösztönözheti a közmunkásokat, hogy belépjenek a nyitott munkaerőpiacra, továbbá csökkentheti a keresők jelenlegi 9,3 százalékos szegénységi rátáját. A magasabb bérköltségek az alacsony termelékenységű szektorokban elriaszthatják a közvetlen külföldi befektetések beáramlását – véli a bizottság –, ugyanakkor a társasági adó és a munkáltatói járulékok csökkentése várhatóan ezzel ellentétes hatást gyakorol. A társasági adó mértéke ugyanis immár a legalacsonyabb az unióban, és feleakkora, mint a térség több országában.
(Világgazdaság)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →