2026. június 06. szombat Norbert, Cintia
Időjárás
Betöltés...

Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO Adó: 13%

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
MNB Árfolyam
Napi pihenőidő
Két munkanap között biztosítandó megszakítás nélküli pihenőidő. Főszabály szerint legalább 11 óra. (Mt. 104. §)
Munkaügy
Összevont adóalap
A magánszemély egyes jövedelmeinek összevont adóalapja. (Szja tv. 29. §)
Munkaügy
Munkabiztonság
A munkavédelem azon területe, amely a balesetek megelőzésére és a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésére irányul. (Mvt. 87. §)
Munkaügy
2017.01.20.

Álom a négy százalék fölötti gazdasági növekedés

Az akadémikus szerint erre több okból sincs esély. Egyrészt mert a beruházási ráta tavaly a tizedével esett, s hiába emelkedik az idén, a gazdaság akkor sem tud nagyobb lendületet venni.


Csaba László a kiút fontos elemeként említette az oktatás fontosságát az óvodától az egyetemig. Ez nyitja meg a mobilitás kapuit, ráadásul „a mi kezünkben van, nem függ az olajáraktól” – ironizált. Kiemelte, a felsőoktatásban „exponenciálisan növekszik a lemaradásunk”, majd hozzátette, békén kellene hagyni végre az egyetemeket. A felsőfokú végzettségűek döntő többsége el tud helyezkedni, nem ők vannak állás nélkül, hanem azok, akik az elemi dolgokat nem tanulták meg – fűzte hozzá.
A másik előadó, Mellár Tamás közgazdász három elemet nevezett meg, amely akadályozza az ország fejlődését. Az egyetemi tanár szerint gyenge a polgári társadalom, töredékes a középosztály, a polgári értékek pedig hiányoznak. Vannak ugyan demokratikus és piaci intézményeink, de nem a megfelelő módon, diszfunkcionálisan működnek. Végül az intézmények nem befogadó, hanem kirekesztő jelleggel működnek, ami az Acemoglu–Robinson-szerzőpáros híres könyve, a Miért buknak el nemzetek? következtetése szerint lecsúszáshoz vezet.
Az egyetemi tanár arra is felhívta a figyelmet, hogy improduktív a magyar gazdaság. Ezt mutatja, hogy minden 1 százalékos növekedéshez 2,5 százalékos többletforrásra van szükség. A szociálliberális kormány két ciklusa alatt, 2002 és 2010 között összesen 17 százalékkal nőtt a gazdaság, ezt a GDP 34 százalékára rúgó többletforrás (többletadósság) alapozta meg. Ám 2010 után még rosszabb volt a bizonyítvány – fejtegette –, mert 10 százalékos növekedéshez ekkor már a GDP 35 százalékára tehető többletforrás bevonása történt meg. Ebből 10 százalék volt a magánnyugdíjpénztári vagyon, 26 százalék az EU-támogatás, a GDP 5 százalékával csökkentek a devizatartalékok: bár ez 41 százalék, de ebből le kell vonni 5 százalékot, mert ennyivel csökkent a GDP-arányos államadósság.
A portál tudósítása kiemeli, hogy Mellár Tamás az első Orbán-kormány idején a KSH elnöke volt, és miközben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 7 százalékos gazdasági növekedésről vizionált, ő a Közgazdasági Szemlében arról írt részletesen alátámasztott tanulmányt, hogy a termelési tényezőkből ez nem következik.

Hirdetés
Hirdetés
(MNO)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →