Tíz évvel ezelőtt még nem öltött olyan jelentős méreteket a kivándorlás Magyarországon, mint az utóbbi években, egy eléggé új jelenségről van szó, ami 2010 óta gyorsult fel. Ekkor erősödött fel annyira, mint a többi újonnan csatlakozott EU-tagországban, mint Románia vagy a balti országok - mondta Hárs Ágnes, a KOPINT-TÁRKI vezető kutatója a budapesti Shaping Davos! rendezvényen csütörtökön.
Ha a kivándorolt népességet arányaiban nézzük, Magyarországról még így is kevesebben mentek el az EU15-országokba, mint a többi említett államból, de növekszik a kivándorlók tábora.
A válság kitörése utáni években egy nagy ugrást láthattunk a kivándorlásban, különösen az Egyesült Királyságba, de a Németországba távozók száma is nagyot nőtt.
Érdekesség, hogy míg az Angliába vándorolt magyarokra a legjellemzőbb a magas képzettség (főleg középfokú és felsőfokú végzettségűek vándoroltak ki ide), ők nagy arányban alacsony képzettséget igénylő vagy képzettséget nem igénylő munkákat végeznek.
Lehet, hogy nem tudjuk, hogy a jövőben hány munkavállalóra, és milyen képesítésű munkavállalókra lesz szükség, azonban a jó oktatási rendszernek ezt a bizonytalanságot tudnia kell kezelni, azáltal, hogy elősegíti a munkaerő alkalmazkodó képességét a változó igényekhez - világított rá Léderer Dániel, a Milestone Institute alapítója. Jelenleg is van szabad munkaerő Magyarországon, azonban jelentős hányaduk nehezen foglalkoztatható, különböző okok miatt nem képes alkalmazkodni a jelenlegi munkaerő-piaci igényekhez.
Hárs Ágnes szerint a kisvállalkozások hiánya is hozzájárul ahhoz Magyarországon, hogy az alacsonyan képzettek körében kevesebben dolgoznak. Úgy véli, a munkahelyteremtésnek legfőképp alulról, a kisvállalatok szintjéről kellene indulnia, nem felülről (mint például a közmunka esetében).
(Portfólió)

Vissza a hírekhez