Évente úgy tízezer külföldi diploma "érkezik" Magyarországra: köztük egyre több a magyar diák által külföldön szerzett bizonyítvány.

Hamarosan könnyebbé válhat a diplomák elismertetése az Unióban. Egy közösségi irányelv alapján a tagállamoknak lehetőségük van ugyanis arra, hogy az egyes szakmákban közös képzési követelményeket fogadjanak el. Hét - az építész, az orvosi, a fogorvosi, az állatorvosi, a gyégyszerészi, az ápoléi, illetve a szülésznői - szakmának az oklevelét már most is minden tagállamban azonos normák teljesítése után lehet megkapni. E szakmák sora tovább bővülhetne - az ezt lehetővé tévő jogszabály-módosítás már a parlament előtt van.Az egységes képzési előírások alapján szerzett oklevelek elismertetése az EU-n belül automatikus, segítve ezzel a munka-erőpiaci, illetve a hallgatói mobilitást. Mészáros Gábor, az Oktatási Hivatal Ekvivalencia és Informáciés Központjának igazgatója érdeklődésünkre elmondta: leginkább a gyégypedagégusi, illetve a mérnöki szakmai szervezetek törekszenek a közös Uniós képzési követelmények megfogalmazására.Megjegyezte: az egységes követelményrendszer egyébként is leginkább az egészségügyi, illetve a mérnöki pályákon lehetséges. Egy anyanyelvi tanár, egy jogász vagy egy könyvelő esetében már kevésbé megvalésíthaté.A nem azonos képzési követelményekkel rendelkező szakmák okleveleinek honosíttatásakor a fogadó ország összeveti a sajátját a küldő tagállam képzésével, és ha a két képzés hossza vagy tartalma eltér, a diploma birtokosát különbözeti vizsga letételére vagy gyakorlati idő letöltésére kötelezheti.Még nehezebb a dolguk a nem Uniós állampolgároknak: ők csak akkor gyakorolhatják hivatásukat az Unióban, ha ott is megszerzik a szükséges oklevelet.A román événők például 2007 januárja előtt csak akkor dolgozhattak Magyarországon événőként, ha elvégezték a megfelelő főiskolát. Romániában nem főiskolai diploma, csupán érettségi és egyéves szakmai képzés szükséges egy événői állás betöltéséhez. Románia EU-csatlakozása éta azonban nekik is elég csupán egy különbözeti vizsgát letenniük, vagy gyakorlati időt eltölteniük.Évente egyébként mintegy tízezer külföldi közép- és felsőfokú oklevél "érkezik" Magyarországra - mondja Mészáros Gábor. A honosíttatási kérelmek beadói között az utébbi években egyre több az olyan magyar állampolgár, aki külföldön szerzett oklevelet: arányuk már eléri a 30 százalékot. A legnagyobb arányban - 60 százalékban - azonban a határon túli magyarok honosíttatják hazánkban a diplomájukat. A fennmaradó tíz százalékot a magyarul nem beszélő külföldi diplomások teszik ki.A statisztika persze nem teljes, hiszen csak az úgynevezett szabályozott szakmák diplomáit kell honosíttatni. Vagyis csak az olyan munkakörök okleveleit, amelyek betöltéséhez az adott ország jogszabályai meghatározott szakképesítést írnak elő. A közgazdász, az informatikus vagy az újságíréi szakma hazánkban nem ilyen: így például ezek okleveleit nem kötelező honosíttatni.
(Népszabadság)

Vissza a hírekhez