A gyárigazgató előadásából kiderült: az eltérések megnyilvánulhatnak egyebek mellett a változásokhoz, a folyamatos tanuláshoz viszonyulásban, a karrierépítésben, vezetőkkel, illetve a munkakörnyezettel szembeni elvárásokban. Mert a Y generáció most 20–35 éves korú tagjainak, mint értékes munkavállalóknak a megtartásához a menedzsmentnek alapos ismerettel kell rendelkeznie erről a korosztályról. Például azzal, hogy ők „online élnek”, számukra legfontosabb digitális tudást már nem az előző generációtól, hanem saját maguktól, kortársaiktól szerzik meg. Fontos számukra a munka, ám a magánélet nem különben. Egyre több autonómiát szeretnének a munkában, így csak ennek biztosításával foghatók meg.A Michelin sok energiát fektet a nála dolgozó emberek fejlesztésébe, ami pozitív hatással volt a termelésre is. Sikerült elérni, hogy a fizikai dolgozóik döntésképessé tételével gyorsabban tudnak reagálni a felmerülő problémákra, alacsonyabb lett a munkaerő-fluktuáció, mindez végül a cég eredményességében kamatozik – mondta dr. Nemes Attila, a Michelin nyíregyházi gyárigazgatója.Manapság a munkaerő a hazai vállalkozások legnagyobb gondja – mondta zárszavában a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Pekó László emlékeztetett rá, hogy a külföldön munkát vállalt félmillió aktív magyar (zömmel szakmunkás és mérnök) hiányzik itthonról. A közfoglalkoztatás intézménye kellett, de az így foglalkoztatott mintegy 300 ezer ember munkájának hatékonysága mára erősen megkérdőjeleződött. Vissza kell terelni őket a versenyszférába, de nagy kérdés, tudnak-e dolgozni napi 8 órát egy gyártószalag mellett, vagy a kereskedelemben. Ami a béremelést illeti, természetesen indokolt volt, de negatív következményekkel is járhat – vélekedett az elnök.A kis- és középvállalkozások (kkv) képviseletére felesküdött Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) nem igen sikerült tagsága érdekeit keresztülvinnie a bértárgyalásokon – ismerte be a TOP 100 rendezvényen a VOSZ megyei elnöke. Czomba Csaba hangsúlyozta: a szövetség csupán a 10 százalékos minimálbér és a 20 százalékos garantált bérminimum emelésbe akart belemenni. Az ettől jóval magasabbal egyet nem értve, mégis aláírta tegnap a megállapodást, mert nem akarta cserben hagyni a 900 ezer minimálbéres munkavállalót. Ugyanakkor erősen tartanak attól, hogy nagyon sok céget a kkv szektorban hátrányosan érint ez az előírás, ami nettó 20 százalékos béremelést jelent. – Az kétséges, hogy a vállalkozások érvényesíteni tudnak ezt majd az áraikban – tette hozzá a megyei elnök.
(Szon.hu)

Vissza a hírekhez