Alacsony bér, munkaerő-elvándorlás: ez lehetne a megoldás
A járműgyártásban működő, hozzáadott érték szerint 50 legnagyobb magyarországi cég a termelékenységéhez képest régiós összevetésben igen alacsony bért fizet dolgozóinak, ami az elvándorláson keresztül érdemben hozzájárulhat a szektorra jellemző munkaerőh
A járműgyártás a feldolgozóiparon belül is a gazdaságpolitika egyik legfontosabb ágazatává vált: a kecskeméti Mercedes-gyár beüzemelése, az Audi újabb beruházásainak megvalósítása, valamint az Opel termelésének felfutása az elmúlt 2-3 évben további jelentős lökést adott az ágazat fejlődésének, amely ez idő alatt mintegy 40 százalékkal bővítette termelési volumenét. A válság előtti szinthez képest ez nem kevesebb, mint 70 százalékos növekedést jelent. A teljes feldolgozóipar ugyanebben az időszakban összességében 14 százalékkal bővült, vagyis a járműgyártás nélkül ez a terület még mindig csak a válságot megelőző szintet produkálná.
A járműgyártó cégek közül a hozzáadott érték szempontjából a kisebbek kevesebbet fizetnek a munkavállalóiknak. Ebben a körben a külföldi tulajdonban lévők átlagos bruttó bére 221 ezer, míg a hazai tulajdonúaké 195 ezer forint. Előbbi 11, az utóbbi 21 százalékkal marad el a 248 ezer forintos átlagbérszinttől. Ezzel azonban nem mutatnak lényeges lemaradást a környező országokban működő, hasonló termelékenységű külföldi versenytársaiktól.
A hozzáadott érték szerint legnagyobb 50 cég átlagosan bruttó 354 ezer forintot ad havonta dolgozóinak, ami a magyar viszonyok között kedvezőbb adat, de az ő termelékenységüket figyelembe véve legalább 30 százalékkal marad el a környező országokban mért szintektől. Ha a nettó béreket vizsgáljuk, a munkabért terhelő hazai közterhek kiemelkedő mértéke miatt ez a lemaradás már a 40 százalékot is meghaladja - olvasható a KFIB elemzésében.
A munkáltatói járulékkulcs csökkentése ezzel szemben lehetőséget adna arra, hogy azokban az állásokban, ahol ezt a munkaerő-piaci kereslet és kínálat viszonyai szükségessé teszik, emelkedni tudjon a szerződés szerinti bruttó bér anélkül, hogy ez veszélyeztetné az adott cég versenyképességét.
Ahol pedig nyílt vagy közmunkában elrejtett túlkínálat van munkaerőből, ott a munkaerő költségének csökkentésével élénkíthetné a keresletet.
Hosszabb távon elsősorban az oktatási rendszerben kezelhetőek a munkaerőpiac strukturális problémái.
(Napi.hu)
