Mindez annak köszönhető, hogy a beruházásokra, különösen az építési beruházásokra, a jövedelmezőségi helyzetre valamint a rendelésállomány alakulására vonatkozó várakozások némileg pesszimistábbakká váltak.
A Konjunktúramutató értéke az áprilisi adatfelvételhez képest az építőipar és a kereskedelem esetében romlott, míg az ipar és az egyéb gazdasági szolgáltatások esetében javult. A legjelentősebb (8 pontos) csökkenés a kereskedelem (+47 pont) esetében következett be, az építőipar (+37 pont) esetében 4 pontos romlás történt. Az ipar (+61 pont) esetében 2 pontos, az egyéb gazdasági szolgáltatások (+33 pont) esetében egy pontos növekedés látható.
A gazdasági ágak szerint vizsgálva az adatokat az ipari cégek esetében 24 ponton áll a várható munkaerő-kereslet almutatója, a gazdasági szolgáltatást végző vállalatok esetében pedig 14 ponton. Az építőipari cégek esetében 13 ponton, a kereskedelem esetében 12 ponton áll a mutató értéke. A döntően külföldi tulajdonban álló vállalatok körében számíthatunk a leginkább a munkaerő-kereslet növekedésére (körükben 35 pontos értéket vett fel a mutató), a döntően hazai kézben lévő cégek esetében 13 pont, a részben külföldi tulajdonban lévő vállalkozások esetében 14 pont a mutató értéke.
A vállalatokat exporttevékenységük szerint nézve elmondható, hogy a külföldön értékesítő cégek körében nagyobb munkaerő-kereslet várható, mint a belpiacra termelők esetében. A 250 fő feletti létszám-kategóriákban lehet nagyobb mértékű munkaerő-felvételre számítani, ebben a szegmensben a mutató értéke 27 pont, a 100-249 főt foglalkoztató cégek esetében 24 ponton áll a mutató, míg a kisebb, de legalább 10 főt foglalkoztató vállalatokat magukba foglaló csoportban a munkaerő-kereslet szerényebb bővülése várható (10-49 fős: 10 pont). A legfeljebb 9 fős cégek körében a munkaerő-kereslet stagnálására számíthatunk (4 pont).
(Portfólió)

Vissza a hírekhez