Fogyasztástól függ a GDP
Szeptemberben is az üzemanyag-eladások húzták a kiskereskedelmet, ami öt százalékkal növekedett az elmúlt esztendő azonos időszakához képest. A gyenge beruházási teljesítmény miatt a fogyasztás vált a GDP növekedésének első számú motorjává.
A hazai beruházások jelentős visszaesése miatt, immáron második esztendeje a fogyasztás vált a GDP növekedésének első számú motorjává. A KSH tegnap közölt adatai szerint szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom - az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva - 5,1 százalékkal növekedett, és különösen látványos az üzemanyag-kiskereskedelem 7,7 százalékos bővülése. Az utóbbi oka kettős, egyrészt a kőolaj világpiaci ára csökkent, és ezt a Mol hellyel-közzel követte is, emellett a magyar gépkocsiállomány már 3,4 millió darabra bővült, köszönhetően a három esztendeje töretlenül bővülő használt autó importnak. Az olcsó világpiaci árat büntető adó nélkül még jobb lenne az üzemanyag-fogyasztási mérleg. Az élelmiszer-forgalom viszont elmaradt az üzemanyagokétól a maga 3,9 százalékával. Az iparcikkek vásárlása is mutat némi visszaesést, de ez részben visszavezethető az év közben egyébként is jellemző hullámzásra.
A 0 százalék közeli infláció mellett lényegében csak egyes idénycikkek ára növekedett, ugyanakkor a sertéshúsé - az áfa mérséklése miatt - csökkent. Azt lehetett tapasztalni, hogy a vevők - a gazdasági válság óta először - ismét kezdenek vásárolni a kissé drágább élelmiszerekből.
A várakozások szerint idén a legnagyobb ütemben a webköltekezés nő, 10 százalék körül lehet majd a ruházati vásárlások éves növekedési üteme, és a nagy értékű tartós cikkek forgalma is átlag feletti lehet majd.
Jövőre a már magasabb bázis, valamint a növekvő infláció miatt mérsékeltebb ütemű reálbér növekedésre lehet számítani, így a kiskereskedelmi forgalom bővülésének mértéke is 3,5 százalékra eshet vissza. Ennél azonban erőteljesebb lehet a kiskereskedelmi forgalom növekedése, amennyiben egy markáns munkáltatói bérteher csökkentés hatására lényegesen gyorsul a bérkiáramlás - tette hozzá Suppan Gergely.
Ezzel szemben az euróövezet 19 és az Európai Unió 28 tagállamában átlagosan 0,2 százalékos forgalomcsökkenésről számoltak be szeptemberben az előző havihoz képest. (Magyarországon 0,6 százalékos volt a havi növekedés.) A 2015 szeptemberi adatokkal összevetve az euróövezetben még mindig 1,1 százalékkal, az Európai Unióban 2,2 százalékkal bővült a forgalom.
(Népszava)
