Matolcsy: Brüsszel veszélyezteti az EU-t
Nem Magyarország veszélyezteti az EU-t, hanem Brüsszel címmel közölt írást a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap kedden Matolcsy Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökével.
A FAZ szerint Matolcsy György kiemelte, hogy „az úgynevezett migrációs politika gyengítette az EU stabilitását”, és „ettől szenved a verseny- és reformképesség”. Kifejtette, hogy az EU-ban a vezető politikai osztály egyre inkább elveszti az emberek támogatását, mert az uniós intézmények és egyes nyugati tagállami kormányok nem vették komolyan a migránsok beáramlása körüli lakossági aggodalmakat, ami a gazdasági reformok halogatásához, a politikai szélsőségek megerősödéséhez és Európa-ellenes hangulathoz vezet, Nagy-Britannia esetében pedig hozzájárult a kilépéshez az EU-ból.
Matolcsy György aláhúzta: a sikertelen és népszerűtlen menekültpolitika miatt sok politikus befolyása gyengül az európai intézményekben és tagállamokban, és ezért nem tudnak többséget szerezni a gazdaság-, pénzügy-, a munkaerő-piaci és a szociálpolitika sürgetően szükséges átalakításához. Mivel „Európa nem halad előre a strukturális reformokkal, kontinensünk már nem versenyképes Ázsiával és az Egyesült Államokkal szemben” – mondta az MNB elnöke.
Kiemelte, hogy valamennyi tagállam közül Magyarország profitál leginkább az uniós pénzekből. Az uniós tagság „létfontosságú Magyarországnak, de ez nem jelenti azt, hogy az EU eljárása mindig helyes” – mondta. Példaként említette az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) a pénzügyi válság idején kért segítséget. A támogatók által ajánlott „megszorítási politika önmagában véve sehova sem vezetett”, a kilábalás nem is ennek tulajdonítható, hanem a nemzeti döntéseknek, a „hagyományos és nem hagyományos gazdaság-, költségvetés- és pénzpolitika keverékének”. Ennek révén sikerült a gazdaságot újra növekedési pályára állítani, beindítani az államháztartási konszolidációt és csökkenteni az államadósságot – emelte ki Matolcsy György.
Az MNB elnöke 2016-ra és 2017-re a hazai össztermék (GDP) „körülbelül 3 százalékos” növekedésére számít, ami csaknem a kétszerese a németországi és az euróövezeti növekedésnek. Kijelentette, hogy véget ért a kamatcsökkentés időszaka, de az MNB továbbra is fenntartja a nem hagyományos pénzpolitikai lépések lehetőségét.
(Mno)
