A képviselő visszásnak tartja, hogy miközben az EU vezetői azt hangoztatják, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a mezőgazdaságnak, mivel a költségvetés 40 százaléka a mezőgazdaságot szolgálja. Állítólag kiemelten kezelik a foglalkoztatottság kérdését is, ám ez a gyakorlatban nem tapasztalható. A tények mást mondanak, mivel 1962-ben az európai keresőképes lakosság 20 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, ma pedig ez az arány az EU átlagában nem éri el a 4 százalékot.

Andrieu szerint a jelenlegi KAP mindent a termelékenység és az export fokozásának rendelt alá, aminek következtében a tagországokban olyan tömegű munkaerő szabadult fel, amelyet az ipar és a szolgáltatások már nem tudnak felszívni. Nyilvánvaló, hogy minél hatékonyabb a termelés, annál kevesebb ember szükséges egy bizonyos mennyiségű termék előállításához. A KAP azt hirdette, hogy a tagországok között bizonyos szakosodást kell megvalósítani, mindent terméket ott kell előállítani, ahol az a leghatékonyabban megoldható, pl. a gabonatermesztést Franciaországra, a sertéshús előállítást Németországra kell koncentrálni. Nehezen eldönthető azonban, hogy más körzetekben mennyire kell az adott termék előállítását visszaszorítani, mert a kevésbé hatékony termelés is munkahelyeket biztosít.

Andrieu szerint az egyik megoldás az lehetne, ha az EU nem kreálna versenyhelyzetet a tagországok között. „Inkább a helyi problémákra kell koncentrálni, rövid ellátási láncokat és fenntartható termelési feltételeket kialakítva, a támogatásokat pedig elsősorban a kis- és középvállalkozók számára biztosítva, illetve jobban kapcsolva a munkahely teremtéshez“ – mondta.
(Agroinform)

Hirdetés