A nemzetgazdasági miniszternek október 31-ig kell létrehoznia a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot. Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt határozat szerint a testületet az érintett miniszterek, gazdasági szervezetek, valamint az oktatási és tudományos intézmények képviselői fogják alkotni. A tanács feladata a magyar versenyképességet érintő kezdeményezések véleményezése lesz, valamint javaslatokat is tehet ezzel kapcsolatos kormányzati intézkedésekre.

Hazánk versenyképességének gondjai a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) szeptember végi rangsorával kerültek előtérbe, amelyből kiderült: ebben az aspektusban Magyarország 6 pozíciót rontva csak a 69. helyen áll a világban, a 28 tagú Európai Unión belül pedig mindössze a 25. helyet foglalja el. A WEF szakértői szerint a világban már megfigyelhetőek a 4. ipari forradalom jelei és felértékelődik a tudásalapú versenyképesség. Orbán Viktor ezzel szemben a közrádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: a cél továbbra is a munkaalapú gazdasági rendszer kialakítása és a teljes foglalkoztatás elérése.

Ezt a vélemény látszik alátámasztani Varga Mihály tegnapi nyilatkozata is, amely szinte egy az egyben mond ellent a miniszterelnök gondolatainak. A nemzetgazdasági miniszter az SAP Hungary Kft. rendezvényén úgy fogalmazott: a magyar gazdaságban paradigmaváltásra van szükség, tehát a támogatások jövőbeni szétosztásánál a technológiaváltás és a hozzáadott-értéknövelés lesz a fő szempont, nem pedig a munkahelyteremtés. A megszólalás annak tükrében is érdekes, hogy a Varga által vezetett tárca korábban lekezelően nyilatkozott a WEF rangsoráról, nem sokkal később mégis a nemzetgazdasági miniszter tett javaslatot a versenyképességi tanács felállítására.

A testületről Vakhal Péter úgy nyilatkozott, hogy ez lehet az első lépés a javulás felé, ám önmagában ettől még nem kerül kedvezőbb helyzetbe az ország. Szerinte rövidtávon az intézményi feltételeken lehetne alakítani: a korrupció és a fehérgalléros bűnözés visszaszorításával akár néhány év alatt javítani lehetne versenyképességünkön. Jelentős előrelépést csak az oktatás színvonalának javítása jelentene, ugyanakkor ez legjobb esetben is két évtizedes projekt: meg kellene várni egy új generáció kinevelését, amelyikre már építeni lehetne. Sajnos jelenleg nincs ilyen réteg, vagy nagyon szűk és az is kivándorol külföldre – vázolta fel a szomorú állapotokat a szakértő.
(Népszava)

Hirdetés