A költségvetési csalás bűncselekménye évek óta vezeti a NAV bűnügyi listáját (40,3 százalék) ez után jóval lemaradva következik a felszámolásokhoz kapcsolódó csődbűncselekmények száma (9 százalék), majd a magánokirat-hamisítás bűncselekménye (8,3 százalék) – derül ki a NAV bűnügyi nyomozó szerve által idén kiadott 2015. évről szóló statisztikából.

Még mindig kevesen tudják, hogy a valótlan, hamis bevallás beadása magánokirat-hamisítás, ezért tartozik az ilyen jellegű bűncselekmény a NAV bűnügyi osztályához. A bűncselekménnyel „megtakarított” adóforintokkal a cégvezetők gyakran különféle színlelt pénzügyi tevékenységeket végeznek azért, hogy annak eredetét leplezzék. Ezért általában nem csak költségvetési csalás, magánokirat-hamisítás, de pénzmosás miatt is felelniük kell.

A másik toplistás csalási módszer is évek óta a NAV bűnügyi szervének első számú kedvence. A 2015-ös évben az egyik legnagyobb ilyen körhintacsalást egy Hajdú-Bihar megyei lakos által irányított bűnszervezet követte el. Különbözó vasipari termékeket, munkagépeket szerzett be, majd azt közel 40 magyarországi bejegyzésű gazdasági társaságból felépített számlázási láncolaton többször átfuttatva, az áfa megfizetése nélkül hozta Magyarországon forgalomba. A Hajdú-Bihar megyei lakos 3 milliárd forint feletti adóhiányt okozott.

A cukor, kukorica, gabona utaztatása is az utóbbi évek kedvencei közé tartozik. Szlovákiából, Romániából beszerzett árukat értékesítenek magyarországi cégekből álló cégláncolat felé. Az értékesítési láncolatban szereplő cégek, bevallást nem adnak be, adófizetést nem teljesítenek, megpróbálnak eltűnni. A körhintacsalásnak több módozata is lehetséges, ilyen például, amikor egy magyar cég Szlovákiából élelmiszert szerez be, de a termékeknek csak a töredékét szerepeltetni az adóbevallásában.
(HVG)

Hirdetés