Munkaerő-kölcsönzés esetén a külföldi munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok betartását a munkaügyi ellenőrök a munkavállalóval munkaszerződést kötő, kölcsönadó munkáltatónál ellenőrizhetik, a kölcsönvevő cégnél nem.A felperes társaságnál munkaügyi vizsgálatot tartottak. Az ellenőrök megállapították, hogy a vállalkozás tizenegy kölcsönbe vett külföldi állampolgárt is foglalkoztat, de nem az általa megkért, hanem a kölcsönadó cégnek kiadott munkavállalási engedélyekkel. A munkaügyi hatóság ezt engedély nélküli foglalkozásnak minősítette, és a céget arra kötelezte, fizessen be a Munkaerő-piaci Alap javára csaknem tízmillió forintot. Ezenkívül hétszázezer forint munkaügyi bírságot is kiszabott rá. A határozatok ellen a vállalkozés a bírósághoz fordult. Az igazságszolgáltaté férum a bírságot mérsékelte ugyan, de a Munkaerő-piaci Alapba valé befizetés mértékén nem változtatott. Ítóletében megerősítette a munkaügyi hatóság álláspontját, miszerint a felperes valóban szabálytalanul járt el, amikor a másik cégtől kölcsönzött külföldi munkavállalókat engedély nélküli foglalkoztatta.Az elmarasztalt vállalat az LB-től kért felülvizsgálatot. Arra hivatkozott, hogy nem követett el jogsértést. Az érintett dolgozóknak ugyanis a kölcsönadó munkáltató által megkért munkavállalási engedélyük volt, és a munkabérüket is attól a gazdasági társaságtól kapták meg. Tehát nem volt engedély nélküli a foglalkoztatásuk, emiatt őt mint kölcsönbe vevő munkáltatót nem lehet felelősségre vonni – állította. Arra is hivatkozott, hogy a foglalkoztatással kapcsolatban volt nála egy korábbi munkaügyi vizsgálat is, és akkor nem találtak semmi kifogásolnivalét. Az LB alaposnak találta az érvelését. Rámutatott: a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény értelmében munkaerő-kölcsönzés esetén az engedélyezésre vonatkozóan a vizsgálatnak a kölcsönbe adóra kell kiterjednie, nem a kölcsönbe vevőre. Így a felügyelők valóban törvénybe ütközően vizsgálták a külföldi munkavállalókra vonatkozó szabályok betartását a felperesnél mint kölcsönvevő munkáltatónál. Ennélfogva az engedély nélküli foglalkoztatás jogkövetkezményét – a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetési kötelezettséget – is jogszabálysértőn alkalmazta a munkaügyi hatóság. Erre tekintettel az LB hatályon kívül helyezte a jogerős ítóletet és a jogsértő hatósági határozatot.
(Világgazdaság)

Vissza a hírekhez