Jelentősen emelkedett az utóbbi években az önkéntes munkát – idetartozik például a ház körüli teendők ellátása, illetve a nagyszülők, az unokák gondozása is – végzők száma. A diplomások, a 45 év felettiek és a házasok közül jóval többen dolgoznak ingyen másokért, mint az elváltak, a fiatalok vagy a gazdaságilag inaktívak. A felmérés szerint az önkéntesek 3,3 százaléka folytatott szervezeten keresztül vagy szervezet javára ilyen tevékenységet.

A 15–74 évesek több mint harmada, kétmillió-ötszázötvenhétezren végeztek valamiféle önkéntes tevékenységet 2014-ben, ezzel a lakosságon belüli arányuk 34,3 százalékra nőtt, ami a 2011. évihez képest 5,9 százalékpontos emelkedés. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványa szerint a nők továbbra is nagyobb számban és arányban kapcsolódtak be az ellenszolgáltatás nélküli tevékenységekbe, mint a férfiak: előbbiek 35, utóbbiak 33,6 százaléka segített munkájával. A férfiak gyakrabban vállalnak közéleti szerepet, aktívabbak a társadalmi szervezetekben, az önkéntes kuratóriumi munkákban. A nők ezzel szemben a közvetlen segítséget – a gyermekfelügyeletet, a betegápolást, az idősgondozást – vállalják nagyobb arányban.

A családi állapotot vizsgálva kiderült, hogy a házasságban élők jóval magasabb arányban végeztek önkéntes munkát, mint a nőtlenek, hajadonok vagy az özvegyek és az elváltak. A házasok 38,9 százaléka segített másokon, miközben az özvegyek és elváltak mindössze 32,7, a hajadonoknak és a nőtleneknek alig 29,1 százaléka tett így.

Az önkéntesség leggyakoribb megjelenési formája a házi- és ház körüli munka, az ügyintézés és vásárlás, a gyermekfelügyelet és -gondozás, illetve a betegápolás, idősgondozás volt. Házi- és ház körüli munkát megközelítőleg másfél millió ember végzett másnak ingyen, ügyintézést és vásárlást 1,1 millió, míg gyermekfelügyeletet és -gondozást 651 ezer, betegápolást, idősgondozást 305 ezer ember látott el térítésmentesen.
(MNO)

Hirdetés