Hazánk a negyedik a béreket terhelő legmagasabb adókat és járulékokat összehasonlító OECD listán, ami a szakértők szerint komoly akadálya a magyar gazdaság versenyképesség javulásának, ami többek között a napról napra súlyosabb munkaerőhiányban is megjelenik.

A magas járulékok okozta problémát érzékelik a döntéshozók is, ezért helyezett kilátásba Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter gazdaságélénkítő intézkedéseket, például járulékcsökkentést. A nemzetgazdasági miniszter néhány napja úgy nyilatkozott, az őszi adótörvény-csomagban lesznek munkaerőpiacot, foglalkoztatást kedvezően érintő javaslatok – egészen konkrétan járulékcsökkentés.

Az ötlet első pillanatban akár jónak is tűnhet, hiszen valóban magasak a munkáltatókat sújtó befizetések, ami akadályozhatja a foglalkoztatás bővülését, sőt, a gazdaság kifehérítését is, hiszen sok cég – különösen a kis- és középvállalatok – emiatt a mai napig minimálbéren, vagy ahhoz közeli fizetésen tartják alkalmazottaikat.

A szociálpolitikában jártasak azt is hozzáteszik a terv értelmezéséhez, hogy a munkavállaló által fizetett nyugdíj- és egészségügyi járulék, valamint a munkaadók (kormányzati taktikai okokból adónak nevezett) járulékfizetése tartja fent a nyugdíjrendszert és az állami egészségügyet – mondja idézett cikkében Bod Péter Ákos.

Máris más lehet a járulékcsökkentési terv visszhangja, ha feltételezzük, hogy ez negatívan érintené az amúgy is kétséges hazai nyugdíjrendszert, vagy az amúgy is alulfinanszírozott egészségügyet. „Ha a járulékfizetés egy részéről le tudna mondani a kormány, akkor a generális csökkentés helyett jobb lenne, ha a munkaadók a befizetéseikből jobban támogathatnák az öngondoskodást, egészségügyi és önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást. Olyan országban élünk, ahol az eddigi és mai kiskeresetűekre nem vár elégséges állami nyugdíj, és az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségével komoly gondok vannak” – javasolja Bod Péter Ákos.
(Piac és profit )

Hirdetés