A gazdasági szereplők számára számos esetben csak a munkaügyi hatóság vagy az adóhatóság ellenőrzése nyomán derül ki, hogy helytelenül választották meg a jogviszony típusát, és a ténylegesen létrejött jogviszony nem tükrözi az alapjául szolgáló szerződés tartalmát. A tévedés jelentős mértékű bírság kiszabását eredményezheti, így célszerű áttekinteni azokat a megkülönböztető szempontokat, amelyek segítik a gazdasági szereplőket a tényleges jogviszonynak megfelelő helyes szerződés megkötésében, majd az annak megfelelő eljárásban. Ebben segít nekünk a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Mivel a színlelt jogviszony alapján történő foglalkoztatás munkajogi rendelkezésekbe ütközik és gyakorlatilag a munkavállaló érdekeit is sérti, így munkaügyi bírság kiszabásának is helye lehet. Az összeg megállapításakor a jogellenes állapot időtartamát, a megsértett előírások, valamint az érintett munkavállalók számát is figyelembe veszi a munkaügyi hatóság. A fizetendő bírság harmincezer forinttól akár tízmillió forintig is terjedhet. Abban az esetben, ha az elmúlt három évben már ugyanilyen jogsértés miatt elmarasztalták a munkaadót, úgy a bírság összege akár a felső korlát kétszerese is lehet. Érdemes meggondolni tehát, hogy megéri-e a munkavállalóval járó költségeken való spórolás színlelt szerződés megkötésével.
(Piac és profit)

Hirdetés