Navracsics Tibor úgy értékelte: szembetűnő az a különbség, amely az utóbbi években az egyre rugalmasabbá váló közös munkaerőpiac és a továbbá is viszonylag merev nemzeti oktatási rendszerek között áll fenn.
A munkaerő-piaci nehézségek orvoslása érdekében a magyar biztos szerint három szempontból rugalmasabbá kellene tenni a nemzeti oktatási rendszereket.
Egyrészt intézményi szinten a művelődést nemcsak a hagyományos oktatási intézményekkel kellene azonosítani, hanem emellett informális oktatási módszereket – például iskolán kívüli gyakorlati foglalkoztatásokat, műhelymunkákat – is kell keresni.
Másrészt az oktatásban az életkorra vonatkozó rugalmasságra is szükség van, itt a cél az általános iskolától a felsőoktatásig terjedő képleten túlmutató rendszerek működtetése lenne – fejtette ki Navracsics. Az óvodai nevelés szintjén a magyar biztos a szociális együttműködési képességek fejlesztésének fontosságát emelte ki, az egyetemi végzettségűek továbbtanulására kitérve pedig a folyamatos képzés szükségességét húzta alá.
Az oktatásnak tartalmi szempontból is rugalmassá kell válnia – vélte a magyar biztos, kiemelve a digitális és a pénzügyi képzettség nélkülözhetetlenségét. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy hatásosabbá kell tenni az alapvető képességeket tanító, hagyományos oktatási módszereket is. „Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy minden ötödik európai az írásban, olvasásban, minden negyedik pedig a számolásban az analfabetizmus problémájával küzd” – mutatott rá Navracsics Tibor.
(Orient Press)

Vissza a hírekhez