Kifejezetten élőmunka-igényesnek a paradicsom, az uborka és főleg néhány gyümölcs, így az alma, körte, barack, valamint az eper és a málna termesztése, illetve betakarítása mondható.

A toborzás nem könnyű, és az sem igaz, hogy a mezőgazdasági feladatokra bárki alkalmas - nyilatkozta Ledó Ferenc, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a lapnak.

Kétségtelen, hogy szakképzettség nem kell az idénymunkához, ám rendkívül sok esetben a szóba jöhető dolgozók munkához való hozzáállása sem megfelelő. A kérdés pedig pénzre megy: "Ha az almát rendesen, precízen szedik le, akkor akár száz forintot ér kilónként, ha viszont hanyagul dobják, és megnyomódik, akkor csak léalmának lehet eladni. Ez nemritkán csak tizenöt forintért kel el a piacon" - említett példát az elnök.

Ledó szerint azok, akiknek a munkához való hozzáállásuk megfelelő lenne, a legtöbb esetben már dolgoznak valahol.

A szakma szerint a megoldás a gépesítés és a béremelés lehet csak. Az automatizálás meglehetősen magas fokra jutott az elmúlt években, Hollandiában például igen precíz uborkaszedő robotokat alkalmaznak betakarításra. Egy-egy ilyen rendszer azonban nagyon komoly beruházást igényel, amelyet a legtöbb szereplő nem tud kigazdálkodni. A gépesítés és a béremelés fedezete a legnagyobb, leghatékonyabb cégeknél látszik csak, így a kevéssé automatizálható feladatokat minőségi munkaerővel végeztethetik el - a mainál lényegesen magasabb bérezésért - írja a lap.

A másik megoldás a politikai okokból manapság kényes kérdésnek számító bevándorlás lehet. Erre más országok is rájöttek már. Annak dacára, hogy például Spanyolországban magas a munkanélküliség, a déli állam zöldség-gyümölcs szektora mintegy 200-300 ezer afrikainak ad munkát, Lengyelországban pedig ukrán vendégmunkások tömegei dolgoznak.
(Portfolio)

Hirdetés