Van munkaerő, csak nem ott, ahol a legnagyobb szükség van rá
Munkaerőhiány tombol az országban, amelynek legfőbb oka a munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat eltérő földrajzi elhelyezkedésében, és bizonyos részt a rendelkezésre álló munkaerő minőségében keresendő.
Valamivel több, mint 36 ezer álláshely állt betöltetlenül 2016 elején a versenyszektorban Magyarországon, miközben a munkanélküliek száma 270 ezer főre rúgott és további 210 ezer embert az állami közmunkaprogramokban foglalkoztattak - vagyis több mint 13 álláskereső jut papíron egy szabad pozícióra a versenyszférában.
Az üres álláshelyeknek több mint fele a közép-magyarországi régióban található, miközben az itteni munkanélküliek csupán a negyedét teszik ki az összes állástalannak az országban.
A munkaerő-kereslet arányában a legnagyobb kínálat az észak-alföldi régióban van, ahol 22 munkanélküli jut egy szabad pozícióra, míg közmunkásokkal együtt vége majdnem kétszer ennyi. Emellett Dél-Alföldön, Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon is van még munkaerő-tartalék.
A számok szerint tehát van még bevonható munkaerő az országban, azonban ennek legnagyobb része nem ott él, ahol a leginkább, vagyis a legnagyobb számban szükség volna rá.
Ez a probléma áthidalható lenne, ha a magyar munkaerő földrajzi mobilitása nem lenne ilyen alacsony, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy igen alacsony a költözési hajlandóság. Ahogyan azt Vég Ottó, az Adecco Magyarország vezetője is nem rég elmondta a Portfolio-nak: nagyon jó ajánlatok kellenek ahhoz, hogy valaki hajlandó legyen hátrahagyni a családját, az addigi életét, és átköltözzön az ország másik felébe munkát vállalni. Ráadásul mindez a munkáltatókra is többletterheket ró, amit nem feltétlenül tudnak, vagy szeretnének kifizetni.
A hátrányos helyzetben lévő területeken pedig jellemzően alacsonyabb a népesség képzettsége. Arról nem beszélve, hogy az álláskeresők, illetve munkanélküliek számottevő része valószínűsíthető, hogy korábban passzív ellátásokból élt, és a munka törvénykönyvének szigorítása és a szociális ellátások visszafogása után kényszerült csak kilépni a munkaerőpiacra, lényegében nulla munkatapasztalattal.
Összességében tehát úgy tűnik, maradt még bevonható munkaerő-tartalék Magyarországon, csak nem ott, ahol nagyon kellene, az ország nyugati felében, a költözési hajlandóság pedig nagyon alacsony. Nagyon sok ugyanakkor a hátrányos munkaerő-piaci helyzettel rendelkező, nehezen foglalkoztatható álláskereső is az országban, akiket ha közmunka helyett célzott képzésekkel, személyre szabott segítségnyújtással terelne vissza az állam a munka világába, valószínűleg a meglévő munkaerő-piaci feszültségek is hamarabb enyhülni tudnának.
(Portfolio)
