Mindössze négy napjuk maradt a kártyabirtokosoknak arra, hogy a SZÉP kártyájukra 2012-ben feltöltött összegeket elköltsék. A május 31-én éjfélkor lejáró határidőt követően a kártyákon maradt pénzek visszavándorolnak a munkáltatók számláira.A 2012 évi szabályozással a kormány azoknak a SZÉP Kártya tulajdonosoknak biztosít lehetőséget a 2014 turisztikai előszezonjában az elektronikus utalványösszeg beváltására, akik a 2012-ben kibocsátott kártyájukon lévő juttatást még nem tudták elkölteni.A Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP Kártya) 2011 júliusa óta működik a béren kívüli juttatások gazdaságélénkítő eszközeként. A Kártya felhasználásának eredeti szabályozása szerint a kibocsátást követő naptári év december 31-ig volt, a Kártya alszámláin rendelkezésre álló összeg felhasználására.A Kormány 2012-ben döntött arról, hogy a SZÉP Kártya kibocsátását követő második naptári év május 31-ig meghosszabbítja a munkavállalók számára az elektronikus utalványok beváltási határidejét. A 2012-ben feltöltött összeg pedig 2014. május 31-ig költhető el szálláshely, vendéglátás vagy szabadidő szolgáltatás igénybevételére. A SZÉP Kártyára utalt béren kívüli juttatás felhasználási határidejének meghosszabbításával a Kormány ösztönzi az előszezoni időszak vendégforgalmának növekedését is.Ugyanezen szabályozás új elemeként előírta azt is, ha a munkavállaló a meghosszabbított határidőn belül sem költi el a SZÉP Kártyára feltöltött keretet, a kártyakibocsátó a lejáratot követő 30 napon belül visszautalja a maradványösszeget a munkáltatónak, aki dönthet annak további felhasználásáról.Az év elejétől május végéig a munkáltatók már 5,5 milliárd forintot fizettek be immár több mint 129 ezer MKB SZÉP Kártyára (ezeket az összegeket természetesen nem érinti a május végi határidő), ami 10 százalékot megközelítő bővülést jelent az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. A felhasználás belső arányai nem változtak számottevően: a költések közel 70 százaléka történt a vendéglátás alszámláról, szálláshelyre és szabadidőre pedig egyaránt 15-15 százalék jutott. Az első négy hónapban kifizetett összegek 41 százalékát a fővárosban és az ország középső részén költötték el, ezt egyformán 10 százalék körüli részesedéssel követte Észak-Alföld, Közép-Dunántúl és Észak-Magyarország.
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez