A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a megválasztott szakszervezeti tisztségviselő - például bizalmi - Munkavállaló munkaviszonyának felmondással történő megszüntetéséhez, valamint ahhoz, hogy a Munkáltató a tisztségviselőt a munkakörébe nem tartozó munka elvégzésére kötelezze (átirányítás, kirendelés, kiküldetés).[2012/I. törvény 273. §(1).] a védelem alá eső tisztségviselőt a szakszervezet a Munkáltató által foglalkoztatott Munkavállalók létszáma alapján jelölheti meg. (Korábban a létszámtól függetlenül tehette meg.)A szakszervezet az üzemi tanácsra vonatkozó szabályok szerint önállónak minősülő telephelyen foglalkoztatott Munkavállalók közül a Munkavállalók megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszáma alapján meghatározott számú képviselőt jelölhet meg. Ez a védelem illeti meg a Munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy főt is. A szakszervezet akkor jogosult másik Munkavállalót megjelölni a korábban megjelölt munka- vállaló helyett, ha ez utóbbinak munkaviszonya vagy szakszervezeti tisztsége megszűnt (önálló döntési jogkörében nem változtathatja meg a védett képviselő személyét).A munkajogi védelem csak a Munkáltatónál működő szakszervezeti szervnél megválasztott tisztségviselőre vonatkozik, a más szakszervezeti szervnél választott funkciót betöltő tisztségviselőt nem illeti meg. A tisztségviselő akkor is „védett”, ha munkaviszonya valamilyen okból - például gyermek ápolása céljából kapott fizetés nélküli szabadság idején - szünetel.A nyugdíjas szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának megszüntetésekor is ki kell kérni a megfelelő szakszervezeti szerv egyetértését. (A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma 74. számú állásfoglalása szerint ugyanis a nyugellátásra jogosultságot szerzett Munkavállalót ugyanolyan jogosultságok illetik meg, mint a többi Munkavállalót.) A munkajogi szabályok lehetővé teszik azt is, hogy a Munkavállaló többféle védelemben részesüljön (például üzemi tanács elnökeként és szakszervezeti tisztségviselőként is). Ez esetben a bírósági gyakorlat valamennyi jogosult szervezet egyetértését szükségesnek tartja a Munkáltatói intézkedés megtételéhez.A szakszervezeti szerv mindig a Munkáltató konkrét intézkedésével kapcsolatban gyakorolhatja egyetértési jogát, s konkrét nyilatkozatát nem helyettesítheti az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatos általános állásfoglalása. Ha a Munkáltató több alkalommal kezdeményezi a tisztségviselő munkaviszonyának megszüntetését, akkor minden alkalommal ki kell kérnie a szakszervezet állásfoglalását.A szakszervezet egyetértését a kérdéses intézkedés megtételét megelőzően vagy legkésőbb azzal egy időben kell kikérni. A szakszervezetnek nyolc napon belül kell megadnia - indoklással együtt - álláspontját a tervezett Munkáltatói intézkedéssel kapcsolatban. A határidő elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, mintha egyetértene az intézkedéssel.A szakszervezetnek be kell tartania a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, s az egyetértést csak akkor tagadhatja meg, ha a Munkáltató intézkedése a szakszervezet tevékenységét akadályozza, vagy a tisztségviselő tevékenységével összefüggő, retorziós jellegű (joggal való visszaélés). Rendeltetésellenes jog- gyakorlás esetén a bíróság ítéletével pótolhatja a szakszervezet jognyilatkozatát; ehhez azonban az szükséges, hogy a Munkáltató külön pert indítson a jognyilatkozat pótlása iránt.A szakszervezet egyetértési jogának megsértésével közölt Munkáltatói felmondás jogellenes, és ha ilyen esetben a Munkavállaló a jogviszony helyreállítását kéri, a Munkáltató nem kérheti a bíróságtól a Munkavállaló visszahelyezésének mellőzését.Az ítélkezési gyakorlat szerint a felmondás közlését követően nincs jogszerű lehetőség arra, hogy Munkáltató a szakszervezet egyetértő jognyilatkozatának pótlását kérje. A jognyilatkozat utólagos pótlása egyébként sem teheti jogszerűvé a felmondást. [2012/I. törvény 273.§.]
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez