a Munkavállaló által a kölcsönvevőnek okozott kár megtérítésére minden esetben az általános szabályok az irányadók, de ha a felek abban állapodnak meg, a polgári törvénykönyv alkalmazotti kárfelelősségi szabályait kell alkalmazni.Ilyen megállapodás hiányában a kölcsönvevő a neki okozott kár megtérítése iránt felléphet közvetlenül a Munkavállalóval szemben, annak ellenére, hogy a kölcsönvevő és a Munkavállaló között nem áll fenn munkaviszony. [2012/I. törvény 221.§ (l)-(2).] ha a Munkavállaló a kikölcsönzés ideje alatt valamely kívülálló harmadik személynek, szervezetnek okoz kárt (például egy munkatársnak, a Munkáltatóval szerződéses kapcsolatban álló szervezetnek), akkor ezért a polgári törvénykönyv szabályai szerint a kölcsönvevő felel, kivéve, ha a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ettől eltérően állapodnak meg. [2012/I. törvény 221.§ (3) .]Ha a Munkavállalót a kikölcsönzés során kár éri, azt továbbra is a kölcsönbeadóval és a kölcsönvevővel szemben egyetemlegesen jogosult érvényesíteni. A két Munkáltatónak az ilyen kárviselésről célszerű a kölcsönzési szerződésben megegyezni. (Megállapodhatnak például, hogy a kölcsönbeadó nem tehető felelőssé azért a kárért, amely a Munkavállalót a kikölcsönzés ideje alatt éri, azt mindig a kölcsönvevő köteles viselni, de azt is szabályozhatják, hogy ha a Munkavállaló a kölcsönbeadóval szemben lép fel az őt kikölcsönzés idején ért kára megtérítése iránt, a kártérítést miként számolják el egymás között.) [2012/I. törvény 221. § (4).]A Munka Törvénykönyve a hatályos Mt. rendelkezéseinek megfelelően tartalmaz szabályt a kárfelelősségről.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez