amennyiben a kölcsönbeadót a nyilvántartásból törlik, a munkaszerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. [2012/I. törvény 215. § (2)]Kölcsönbeadó lehet a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy szövetkezet, amely megfelel a jogszabályi feltételeknek, és állami foglalkoztatási szerv (munkaügyi központ) nyilvántartásba vette, illetve az a bármely EGT-államban (azaz az Európai Unió tagállamaiban, továbbá Norvégiában, Liechtensteinben, Izlandon) székhellyel rendelkező vállalkozás, amelyik saját államának joga szerint munkaerő-kölcsönzésre jogosult. Szövetkezet nem kölcsönözhet olyan Munkavállalót, aki a szövetkezettel tagsági viszonyban áll. [2012/I. törvény 215. § (1) és a 118/2001. kormányrendelet.]Hazai székhelyű munkaerő-kölcsönző nyilvántartásba vételének feltétele, hogy- a cégjegyzékbe vagy más, előírt bírósági vagy hatósági nyilvántartásba bejegyezték;- társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya a kölcsönzési tevékenységet tartalmazza;- legyen legalább egy olyan Munkavállalója, aki jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel (például közgazdász, jogász, pszichológus, humánerőforrás-menedzser), gyakorlattal rendelkezik;- a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik;- igazolja a 2 millió forint vagyoni biztosíték letétbehelyezését. [118/2001. kormányrendelet.]A 215. § határozza meg a kölcsönbeadó jogállásának feltételeit, a korábbi szabályozáshoz képest azzal az új rendelkezéssel, hogy a kölcsönbeadó nyilvántartásból való törlése esetén a munkaszerződés tekintetében az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

(Munka Törvénykönyve)