2012. január 1-jétől cselekvőképtelen személy csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni. Munkakörét nem elegendő összefoglaló elnevezéssel megjelölni, hanem egyúttal részletesen meg kell állapítani a munkakörbe tartozó feladatokat is.Munkaköri alkalmassági vizsgálatát is e részletes munkaköri feladatok alapján kell elvégezni, illetve munkaköri alkalmasságát ennek alapján kell elbírálni.A cselekvőképtelen Munkavállaló munkavégzését folyamatosan ellenőrizni kell, felügyeletét pedig oly módon kell megszervezni, hogy ezáltal folyamatosan biztosítva legyen az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartása.Cselekvőképtelen Munkavállalóra nem terjednek ki a Munkavállalói kártérítési felelősség szabályai, vagyis ha kárt okoz a Munkáltatónak, megtérítését nem lehet követelni tőle.Cselekvőképtelen Munkavállaló foglalkoztatására egyebekben a fiatal Munkavállalókra vonatkozó szabályok az irányadók, még akkor is, ha adott esetben életkora alapján már nem minősülne fiatal Munkavállalónak.[2012/I. törvény 21., 114., 212. §.] A joggyakorlatban bizonytalan annak a megítélése, hogy a Munkavállaló mely jognyilatkozatait teheti meg képviselője útján. Az (1) bekezdés általános szabályként rögzíti, hogy a Munkavállaló bármely jognyilatkozatát jogosult képviselője útján megtenni. A képviselő személyét illetően a Munka Törvénykönyve megkötést nem tartalmaz, ugyanakkor a képviseletre irányuló meghatalmazást írásbeli alakszerűséghez köti. Mellőzhető az írásbeliség, ha a Munkavállaló képviseletében hozzátartozója jár el és a Munkavállaló a jognyilatkozat megtételében (például váratlanul felmerült akadályoztatás bejelentése) nyilvánvalóan akadályozva van.A (2)-(3) bekezdés a Munkavállaló és képviselője jognyilatkozatának értelmezésével kapcsolatos szabályokat tartalmaznak, míg a (4) bekezdés a hatályos rendelkezéssel egyezően írja elő a korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges törvényes képviselői hozzájárulást. Az (5) bekezdés értelmében a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselő jogosult a jognyilatkozat megtételére. A Munka Törvénykönyve a korábbiaktól eltérően egy helyen állapítja meg az egyes védendő Munkavállalói csoportokra vonatkozó szabályokat. A hatályos szabályozásból nem állapítható meg az, hogy a cselekvőképtelen személy jogosult-e munkaviszonyt létesíteni. A rehabilitációs foglalkoztatásra vonatkozó szabályok (1993. évi III. törvény) ugyan utalnak erre, ugyanakkor az Alkotmánybíróság 548/E/2006. határozata megállapította a mulasztásos alkotmánysértést a tekintetben, hogy a cselekvőképtelen személy munkaviszonyára vonatkozó törvényes szabályozás a hatályos jogból hiányzik. Ezt a hiányt pótolják a Munka Törvénykönyve rendelkezései.Általános jelleggel rögzíti az (1) bekezdés azt, hogy cselekvőképtelen személlyel csak olyan tevékenység (munkakör) ellátására létesíthető munkaviszony, amelynek teljesítésére az érintett egészségi állapotánál fogva alkalmas. Ennek érdekében az (2) bekezdés előírja, hogy az egészségügyi alkalmassági vizsgálatnak olyannak kell lennie, amely a konkrét munkaköri feladatok tekintetében vizsgálja a cselekvőképtelen Munkavállaló alkalmasságát. Ugyancsak a sajátos munkavégzési körülményekből következik az a rendelkezés, amely szerint a cselekvőképtelen Munkavállaló csak folyamatos ellenőrzés mellett láthatja el munkakörét. A belátási képesség teljes hiánya kizárja a Munkavállaló kártérítési felelősségét, nem csupán annak vétkességi, hanem az ún. objektív jellegű (megőrzési felelősség, leltárhiányért fennálló felelősség) alakzatára kiterjedően is.Egyebekben a cselekvőképtelen Munkavállalóra a fiatal Munkavállalóra vonatkozó szabályok alkalmazandók.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez