A vezetőkre rugalmasabb, nagyobb felelősséget eredményező munkajogi szabályok vonatkoznak. Vezető állásúnak minősül a Munkáltató első számú vezetője és a vezető helyettese, aki csak olyan személy lehet, aki az első számú vezető közvetlen irányítása alatt áll, és egyúttal - részbeni vagy teljes - helyettesítésére is jogosult.A Munkáltatónál hatályos kollektív szerződés hatálya nem terjeszthető ki az első számú vezetőre és helyettesére. A vezető Munkavállaló munkarendje kötetlen, de a felek ettől eltérően is rendelkezhetnek. (A vezetőt rendkívüli munkáért járó díjazás nem illeti meg - a kötetlen munkarend ezt kizárja.)[2012/I. törvény 208. § (1), 209. § (2)-(3) ] a vezető gondatlan - nem csupán szándékos - károkozása esetén is a teljes kárért felel (korábban a vezetői tevékenység keretében, valamint a gazdasági összeférhetetlenségi szabályok megsértésével okozott kár esetén volt csak teljes kártérítésre köteles). Ha a vezető jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, 12 havi távolléti díját köteles megfizetni a Munkáltatónak (más Munkavállaló a felmondási idejére járó - határozott idejű munkaviszonynál legfeljebb háromhavi - távolléti díját tartozik megfizetni). [2012/I. törvény 209. § (4)-(5).] Nem esik felmondási tilalom alá, ha a vezető a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van. Ha azonban a vezető várandós, szülési szabadságot vesz igénybe, tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít, vagy emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelést kap (és nő), fennáll a felmondási tilalom.A vezető Munkavállaló munkaviszonyának felmondását a Munkáltató nem köteles indokolni. A vezető munkaviszonyának felmondásakor a felmondási idő kezdete akkor is lehet a felmondást követő első nap, ha egyébként a felmondás közlése napján a vezető a saját vagy gyermeke betegsége miatt keresőképtelen, vagy hozzátartozója otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van. [2012/I. törvény 210. § (1).] Azonnali hatályú felmondás a vezetővel szemben az ennek alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított három éven belül, bűncselekmény esetén pedig a büntethetőség elévüléséig gyakorolható.Ha a Munkáltató csőd- vagy felszámolási eljárás miatt mond fel, a vezetőt a munkaviszony megszűnésére tekintettel megillető díjazásból csak legfeljebb hathavi távolléti díjnak megfelelő összeg illeti meg az esedékességekor, a többit az eljárás befejezésekor (megszüntetésekor) kell megfizetni.A vezető nem létesíthet más munkavégzésre irányuló jogviszonyt, és nem szerezhet részesedést - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - a Munkáltatóéval azonos vagy hasonló tevékenységet is végző, illetve a Munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem köthet a Munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyleteket a saját nevében vagy javára. A vezető egyúttal köteles bejelenteni, ha hozzátartozója tagja a Munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató, illetve a Munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, vagy vezetőként munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített ilyen tevékenységet is folytató Munkáltatónál. [2012/I. törvény 211. §.[Az (1) bekezdés a hatályos szabályt pontosítva határozza meg a vezető állású Munkavállalók körét. Változatlanul és szükségképpen vezető állású Munkavállaló a Munkáltató vezetője, aki alatt az ún. elsőszámú vezetőt kell érteni. A jelenlegi vezetői kört némileg szűkítve a vezető helyettesei közül azt tekinti a Munka Törvénykönyve vezető állású Munkavállalónak, aki egyfelől az első számú vezető közvetlen irányítása alatt áll és – részben vagy egészben – az első számú vezető helyettesítésére is jogosult.A (2) bekezdés a hatályos jogtól eltérően nem a Munkáltató egyoldalú döntéséhez, hanem a felek megállapodásához köti a vezető állású Munkavállalóra vonatkozó szabályok kiterjesztésének lehetőségét. E szabályok azon Munkavállalókra terjeszthetők ki, akik a Munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört töltenek be. Az eset összes körülményei, elsősorban a Munkáltató működése, szervezeti felépítése alapján lehet eldönteni, hogy az adott tevékenység kiemelkedő jelentőségűnek minősül-e. E körben elsősorban az érintett Munkavállalót megillető jogosítványokat kell figyelembe venni, de lényeges szempont az is, hogy az adott Munkavállaló milyen Munkavállalói kör irányítására jogosult. Ilyen jogosultságok hiányában is kiemelkedőnek minősülhet az olyan tevékenység, amely a Munkavállaló kivételes szakértelme miatt lényeges a Munkáltató működése szempontjából. Fokozottan bizalmi jellegűnek az a munkakör tekinthető, amelynek teljesítése szükségképpen az átlagoshoz képest jóval nagyobb lojalitást, megbízhatóságot tételez fel.Az ilyen jellegű munkakörökre általában jellemző, hogy az azt betöltő Munkavállaló – az átlagoshoz képest – jóval több bizalmas információval rendelkezik a Munkáltató működését illetően vagy jelentős anyagi eszközöket kezel. A vezető állású Munkavállalóra vonatkozó szabályok kiterjesztésének további feltétele, hogy az érintett Munkavállaló távolléti díja elérje a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét. E feltétel fennállását a Munka Törvénykönyve nem köti meghatározott időszakhoz, tehát akár az alapbér megfelelő emelését követően is megfelelhet a 208. § (2) bekezdésében írt feltételnek a Munkavállaló. Ugyanakkor a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik, ha a Munkáltató azért tesz ajánlatot az alapbér emelésére, hogy az ezen alapuló, a szabályok kiterjesztésére irányuló megállapodás megkötését követően például az egyszerűbb felmondási szabályokat alkalmazva számolja fel az érintett Munkavállaló munkaviszonyát.Az említett feltételek fennállása esetén sem lehet a Munkavállalót a kollektív szerződés hatálya alól kizárni. A 43. § szerint a munkaszerződésben a felek – ha az eltérést a munkaviszonyra vonatkozó szabály nem tiltja – a Munkavállaló javára térhetnek el. Ezzel szemben az (1) bekezdés a vezető tekintetében az eltérést az előzőekben említett módón nem korlátozza, azaz a törvény meghatározott rendelkezéseitől az eltérés a Munkavállaló hátrányára is megengedett.Tekintettel arra, hogy a kollektív szerződést a Munkáltató képviseletében a vezető jogosult megkötni, értelemszerűen rá annak hatálya nem terjed ki. A vezető munkájának jellegéből következik, hogy munkarendje kötetlen [96. § (2) bekezdés].A vezetővel szemben a Munkáltatót – a határozatlan idejű munkaviszony felmondása esetén – az indokolási kötelezettség nem terheli, továbbá a vezető javára nem vehetők figyelembe a felmondási tilalmak és korlátozások sem. Ez a vezetői munkaviszony bizalmi jellegéből ered. Ettől eltérően a várandósság megállapításától a szülési szabadság végéig az érintett vezető felmondási tilalom alatt áll. A hatályos szabállyal egyezően a súlyos szerződésszegésre alapított azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlására nyitva álló ún. objektív határidőt a (2) bekezdés az általános szabály szerinti egy év helyett három évben állapítja meg. Ugyancsak a hatályos Mt.-vel egyező rendelkezést tartalmaz a (3) bekezdés.Ezen paragrafusok lényegében a hatályos Mt.-vel egyező összeférhetetlenségi kikötéseket tartja fenn. Ezek egyrészt a vezető további munkavégzését, másrészt gazdasági tevékenységét korlátozzák.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez