új munkaviszony és foglalkoztatási forma az úgynevezett munkakörmegosztás. Ekkor a Munkáltató és legalább két Munkavállaló úgy köt munkaszerződést, hogy a Munkavállalók közösen vállalnak kötelezettséget egy adott munkakörbe tartozó feladatok ellátására. A munkakörmegosztás a részmunkaidős foglalkoztatás speciális esete, azzal a különbséggel, hogy a törvény nem határozza meg a teljes munkaidő (nyolc óra) Munkavállalók közötti felosztásának mértékét. Mivel a munkaszerződésben több Munkavállaló szerződik egyszerre, az egyes Munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos feltételeket (próbaidő, munkavégzés helye) külön-külön kell a munkaszerződésben rendezni.Ha bármely Munkavállaló akadályoztatva van (szabadság, keresőképtelenség, más hasonló ok miatt), a munkaszerződést kötő másik (többi) Munkavállaló köteles - helyette is - a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítésére, a munkafeladatok maradéktalan ellátására.A munkaidő-beosztásra a kötetlen munkarendre irányadó szabályok érvényesek, a Munkavállalóknak egymás között kell megegyezniük arról, melyikük mikor dolgozik. (Elvben a felek kötött munkaidőben is megállapodhatnak, egymást követő munkavégzést is elhatározhatnak.)A Munkavállalókat a munkakörhöz tartozó munkabér egyenlő arányban illeti meg, kivéve, ha együttesen ettől eltérően állapodnak meg. (A bírói gyakorlatnak kell majd kialakítania, hogy munkakörmegosztás esetén például a munkavégzéssel közvetlenül össze nem függő cafeteriajuttatások külön-külön, egyenlő mértékben illessék-e meg a Munkavállalókat, vagy együttesen kapjanak cafeteriakeretet.)Ha munkakör-megosztásos munkaszerződésben kettőnél több Munkavállaló vesz részt, egy-egy Munkavállaló munkaviszonya külön-külön is megszűnhet, illetve megszüntethető. A munkaviszony azonban a törvény erejénél fogva is megszűnik, ha a Munkavállalók száma egy főre csökken. A Munkáltató ilyenkor köteles annyi időre járó távolléti díjat megfizetni a megmaradt Munkavállalónak, amennyi a Munkáltató felmondása esetén járna neki, és megfelelően alkalmaznia kell a végkielégítés szabályait is. Annak egyébként nincs akadálya, hogy a megmaradó Munkavállalóval másik, nem behívásos munkaviszonyt létesítsen a Munkáltató. [ 2012/1 törvény 194. §.]A munkakör megosztás szintén a részmunkaidő egy sajátos módja. Lényege szerint több Munkavállaló egy Munkáltatóval megállapodhatnak, hogy az egy munkakörbe tartozó feladatokat a Munkavállalók közösen látják el. Lényeges, hogy nem több, a Munkavállalók mindegyikével megkötött munkaszerződésről van szó. Egy munkaszerződés kötésére kerül sor, amelyben az érintett Munkavállalók arra vállalnak kötelességet, hogy közülük valamely Munkavállaló teljesít – saját beosztásuk szerint –, illetve bármelyikük akadályoztatása esetén a szerződést kötő Munkavállalók közül egy másik Munkavállaló végzi el a munkakörbe tartozó feladatot.A munkakör megosztása esetén a kötetlen munkaidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és a munkabér a Munkavállalókat egyenlő arányban illeti meg. Ez utóbbi rendelkezéstől el lehet térni. A munkaszerződés megkötéskori egységének elve nem érvényesül a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése alkalmával. Ennek megfelelően valamely Munkavállaló munkaviszonyának megszűnése, illetve megszüntetése a többi Munkavállaló munkaviszonyát nem érinti. Megszűnik azonban a munkaviszony, ha a Munkavállalók létszáma egy főre csökken, hiszen ebben az esetben a részmunkaidőnek e sajátos módozatára létesített munkaszerződés rendeltetését veszti. Természetesen újabb – immár „tradicionális” részmunkaidős vagy akár teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra irányuló – munkaszerződés megkötésére mód van. A Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszűnésének e bekezdésben szabályozott tényállása esetén védi a Munkavállaló érdekeit, hiszen rajta kívül álló ok miatt szűnik meg a jogviszony. Ennek megfelelően a járandóságok tekintetében a Munkáltatói rendes felmondásra irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez