az üzemi tanács félévente köteles tájékoztatni tevékenységéről a Munkavállalókat. [2012/I. törvény 262. § (4).]Az üzemi tanács feladata és joga, hogy figyelemmel kísérje a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartását (ez eddig a szakszervezet joga volt). Jogosult tájékoztatást és konzultációt kérni, amit a Munkáltató nem utasíthat vissza. [2012/I. törvény 262. § (l)-(2.]A Munkáltató félévente tájékoztatni köteles az üzemi tanácsot- a gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről,- a munkabérek változásáról, a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről,- a Munkáltatónál távmunkát végző Munkavállalók, valamint a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak számáról és munka¬körük megnevezéséről. [ 2012/I. törvény 262. § (3).] az üzemi tanácsnak csak a jóléti célú pénzeszközök felhasználásáról van együttdöntési joga (az ilyen célú ingatlanok hasznosításáról már nem). Az egyes pénzösszegeket a Munkáltató minősítheti jóléti célúvá - azaz erről már nem kollektív szerződés határoz s a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményéből eredően e pénzeszközök célját csak az üzemi tanáccsal együtt döntve változtathatja meg.Az új szabályozás szerint a Munkáltató bármilyen ügyben - ha az a Munkavállalók nagyobb csoportját érinti - köteles döntése előtt legalább 15 nappal kikérni az üzemi tanács véleményét. Ebbe a körbe tartozik- a Munkáltatói szabályzat kiadása,- a Munkáltató átszervezése, átalakítása, szervezeti egység önálló szervezetté alakítása,- termelési, beruházási program, új technológia bevezetése, meglévő korszerűsítése,- a Munkavállalóra vonatkozó személyes adatok kezelése és védelme,- a Munkavállaló ellenőrzésére szolgáló technikai eszköz alkalmazása,- az egészséges és biztonságos munkafeltételek kialakítását szolgáló, a munkabalesetek, valamint foglalkozási megbetegedések megelőzését elősegítő intézkedés,- új munkaszervezési módszer, valamint teljesítménykövetelmény bevezetése, módosítása,- a képzéssel összefüggő tervek,- a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevétele,- az egészségkárosodást szenvedett vagy megváltozott munkaképességű Munkavállalók rehabilitációjára vonatkozó intézkedéstervezet,- a munkarend meghatározása,- a munka díjazása elveinek meghatározása,- a Munkáltató működésével összefüggő környezetvédelmi intézkedés,- az egyenlő bánásmód követelményének megtartására és az esélyegyenlőség biztosítására irányuló intézkedés,- a családi élet és a munkatevékenység összehangolása,- munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egyéb intézkedés.Az átszervezést akkor is meg kell vitatni az üzemi tanáccsal, ha az nem érinti a Munkavállalók nagyobb csoportját. A munkavédelmi kérdések megvitatása korábban szakszervezeti jogkör volt, ezentúl ez az üzemi tanácsot illeti meg, amely így jogosulttá vált a munka és a családi élet összehangolását célzó intézkedések egyeztetésére is. [2012/I. törvény 263-265.§.]A 262. § az üzemi tanács általános feladatait rögzíti. Az (1) bekezdés a munkaviszony tartalmának összetettségével áll összefüggésben. A munkaviszony tartalmát a felek megállapodásán túlmenően, jogszabály, kollektív szerződés, - adott feltételek mellett - üzemi megállapodás alakítja. Nem mellékes, hogy a munkaviszonyra ható szabályok hogyan érvényesülnek. A Munka Törvénykönyve – a Munkavállalói részvételről rendelkező külföldi szabályozással egyezően – az üzemi tanács általános feladataként minősíti e szabályok betartásának követését.Ennek az alapvető feladatnak a következménye, hogy az üzemi tanács jogosult a Munkáltatótól tájékoztatást kérni valamint az ok megjelölésével tárgyalást kezdeményezni. A Munkáltató egyik kezdeményezést sem utasíthatja el.Az üzemi tanács a Munkavállalók közösségének képviseleti szerve, amelynek általános feladata a munkaviszonyra vonatkozó szabályok érvényesülésének figyelemmel kísérése, valamint a Munkáltató döntéseiben való részvétel. Ezeknek a feladatoknak az ellátásáért az üzemi tanács a Munkavállalók közösségének felelős, ezért rendelkezik a Munka Törvénykönyve az üzemi tanács tájékoztatási kötelezettségéről.A Munka Törvénykönyve alapjaiban megtartja a hatályos Mt. 65. § (1) bekezdésében szabályozott „együttdöntési” jogot, amely valójában a Munkáltató és az üzemi tanács közös döntését jelenti. A hatályos szabályozás értelmezési problémákat vet fel abban a tekintetben, hogy a jóléti célra rendelt, illetve ténylegesen ilyen célt szolgáló intézmények, ingatlanok hasznosítása tekintetében „az üzemi tanács törvényen alapuló együttdöntési joga” akkor is fennáll-e, ha erről kollektív szerződés nem rendelkezik. A bírói gyakorlat erre a kérdésre akként válaszolt, hogy az üzemi tanács e joga nem függ a kollektív szerződés lététől, továbbá attól sem, hogy rendelkezik-e erről vagy sem [EBH 2004. 1148]. Ez az álláspont, illetve döntés nem mindenben egyezett a hatályos Mt. 65. § (1) bekezdés szigorú értelmezése alapján kialakítható eredménnyel, erre a jogalkotó egyértelműen a jogalkalmazás álláspontjával ellentétes választ adott. A hivatkozott rendelkezés 2007-ben történt módosítása szövegszerű változást nem, azonban olyan jogszabály-szerkesztési átalakítást hozott, amely egyben tartalmi módosulást is eredményezett. Ennek értelmében, a jóléti intézmények és ingatlanok hasznosítása során a közös döntést kollektív szerződéshez kötötte.A Munka Törvénykönyve koncepciója elválasztja a szakszervezetek és az üzemi tanács jogkörét, megszüntetve ezzel a korábban tapasztalt felesleges párhuzamosságokat. E § egyértelműen a Munkáltató és az üzemi tanács közös döntéséről rendelkezik, minden egyéb jogintézménytől függetlenül.Érdemi változást jelent azonban a közös döntés tárgya, amennyiben nem terjed ki a jóléti célú intézmények és ingatlanok hasznosítására. Az erről szóló döntés a jövőben a Munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik.Az együttműködésnek és a Munkáltatói részvételi jogok érvényesülésének egyik lényeges biztosítéka a Munkáltató véleménykérési kötelessége. A Munkavállalói részvételt intézményesen szabályozó külföldi jogok általában tartalma szerint három fajta Munkáltatói döntést különböztetnek meg, nevezetesen a gazdasági, a személyügyi és a szociális viszonyokat érintő döntést. A Munkavállalói részvételi jogok egyes országokban a Munkáltató döntésének tartalmának függvényében differenciáltak, más jogrendekben nem. A Munka Törvénykönyve által meghatározott Munkáltatói döntések mindhárom említett típust képviselik, amelyhez a jogalkotó a Munkáltató előzetes véleménykérési kötelességét írja elő.A 264. § (1) bekezdése általánosságban – a korábbi szabályozáshoz hasonló tartalommal – határozza meg e kötelességet. Ennek értelmében a Munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal kikéri az üzemi tanács véleményét a Munkavállalók nagyobb csoportját érintő Munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről. A nagyobb csoport fogalmának meghatározása alapvetően az üzemi megállapodás tárgya.A (2) bekezdés tartalom szerinti csoportosításban, példálózó felsorolás ad a lehetséges Munkáltatói intézkedésekről, illetve szabályzatokról. Ezek egyik része nem kifejezetten Munkáltatói döntés, hanem a vállalkozás gazdálkodását érintő vezetői döntések [a)- b) pont]. A döntések másik csoportja a Munkavállaló személyes adatainak kezelésére és védelmére, valamint a Munkáltató ellenőrzési jogkörében használt technikai eszközök alkalmazására vonatkozik [c)-d) pont]. Az e) pont az egészséges és biztonságos munkafeltételek kialakításáról, a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzéséről rendelkezik. A munkaszervezés, a teljesítménykövetelmény, valamint a képzés vonható összefüggéseik alapján egy csoportba [f)-h) pont]. Az egészségkárosodást szenvedett, illetve a megváltozott munkaképességű Munkavállalók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések kiemelt jelentőségűek [i) pont]. A munkarend meghatározása a munkaviszony teljesítésének talán legfontosabb szegmense [j) pont], míg a munka díjazása elveire vonatkozó Munkáltatói döntés vonatkozásában a véleménykérés nem jelenti a szakszervezeti jogok, illetve a kollektív szerződés tartalmának korlátozását [k) pont]. A Munka Törvénykönyve két új területen is szükségesnek tartja a felek együttműködését, nevezetesen a Munkáltató működésével összefüggő környezetvédelmi intézkedések, valamint a családi élet és a munkatevékenység összehangolása tekintetében [l), n) pont]. Változatlanul kiemelt területe a Munkavállalói részvételi jogoknak az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesítése és az esélyegyenlőség előmozdítása [m) pont].A Munkáltató véleménykérési kötelessége teljesítésének részletes szabályait a Munkáltató és az üzemi tanács üzemi megállapodásban rögzítheti, és a felsoroltan túlmenően további együttműködésben is megállapodhat. Lényeges azonban, hogy üzemi megállapodás a minimális követelményeket tartalmazhatja. Ezt rögzíti a Jogszabály 267. § (5) bekezdése, amelynek értelmében üzemi megállapodás a 262-265. §-ban foglaltakat nem korlátozhatja.A Munka Törvénykönyve szakít a hatályos Mt. 67. §-ában foglalt megoldástól, amelynek értelmében az akkori 65. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat sértő Munkáltatói intézkedés érvénytelen volt. Alapvetően azért tér el a Munka Törvénykönyve ettől a megoldástól, mert a Munkáltatói intézkedések körébe rendeltetésüknél, illetve hatásuknál, súlyuknál fogva meglehetősen különböző döntések tartoztak. A Munkáltató és az üzemi tanács egyet véleménykülönbsége esetén, illetve, ha a Munkáltató nem teljesítette a 264. §-ban foglaltakat – az üzemi megállapodásban foglaltak szerint is – lehetőség nyílik a felek előtt a Munka Törvénykönyve Negyedik Része szerinti egyeztetésre, illetve döntőbíró kijelölésére
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez