ha az átadó Munkáltatónál nem működik üzemi tanács - és üzemi megbízott választására sem került sor, mert a Munkavállalói létszám nem érte el az ehhez szükséges 50, illetve 15 főt -, a Munkáltatók közvetlenül tájékoztatják a Munkavállalókat.Az átadónak legkésőbb 15 nappal az átszállás előtt írásban kell tájékoztatnia a Munkavállalók közösségét az átszállás tervezett időpontjáról, okáról, a Munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményekről. Ezt a tájékoztatási kötelezettséget az átvevő Munkáltató is teljesítheti, ha a két Munkáltató így állapodott meg egymással.Az átadó, illetve az átvevő Munkáltatók legkésőbb 15 nappal a változás előtt kötelesek tájékoztatni az átadónál működő üzemi tanácsot a változás időpontjáról (tervezett időpontjáról), okáról, valamint a Munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről.Ezzel egy időben a Munkáltatók kötelesek tárgyalást kezdeményezni az üzemi tanáccsal megállapodás megkötése érdekében. A tárgyaláson le kell fektetniük az átadásra irányuló intézkedések elveit, a hátrányos következmények elkerülésének módját és eszközeit, illetve a következmények esetleges enyhítését célzó eszközöket.A tájékoztatási és tárgyalási kötelezettség akkor is fennáll, ha az átadásról nem maguk a Munkáltatók döntöttek, hanem az őket ellenőrző szervezet vagy személy (például a részvényes, az ellenőrző vállalkozás). Az átadó Munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy tájékoztatási és tárgyalási kötelezettségét azért nem teljesítette, mert az ellenőrző szervezet vagy személy nem tájékoztatta őt döntéséről (ha így történt is, a Munkáltatónak kell viselnie a jogi következményeket). [2012/I. törvény 265. §-a.] [2012/I. törvény 38. § (2) bekezdése, 265. §-a.]Az (1) bekezdés az átvevő Munkáltató tájékoztatási kötelezettségét állapítja meg az átszállással érintett Munkavállalóval szemben. A tájékoztatási kötelezettség utólagos és határideje igazodik a 91/533/EK irányelv alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségnek a Jogszabályban megállapított határidejéhez. A rendelkezés tartalmilag a hatályos Mt. 76/B. § (2) bekezdésében foglalt jogalkotói szándékot tükrözi a Munka Törvénykönyve általános szabályainak, valamint a Munkáltatói tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó 46. §-nak megfelelően.A (2) bekezdés a magyar munkajogban korábban nem ismert megoldást alkalmaz. Az irányelv 7. cikke a Munkáltató személyében bekövetkező változáshoz kapcsolódó tájékoztatási és konzultációs kötelezettségekről rendelkezik. E körben elsősorban a Munkavállalói érdekképviseletekkel szembeni Munkáltatói kötelességeket szabályozza. A 7. cikk (6) bekezdése rendelkezik arról a tényállásról, hogy a Munkavállalók önhibájukon kívül nem rendelkeznek képviselőkkel. Uralkodó értelmezés szerint ez az eset azzal jellemezhető, hogy a nemzeti jog előírásai szerint a Munkavállalók nem jogosultak képviselőket választani a gazdasági egységben (üzemben) vagy a Munkáltatónál. A magyar munkajogban ez annál a Munkáltatónál, illetve gazdasági egységben (üzemben) fordulhat elő, akinek/amelynek foglalkoztatotti létszáma nem éri el a képviseleti szerv létrehozásához a jogszabályban meghatározott létszámot (236. §). Erre az esetre a Munka Törvénykönyve az érintett Munkavállalókkal szemben közvetlen tájékoztatási kötelezettséget ír elő az irányelvben meghatározott tárgykörökben. Az irányelv a tagállamok számára e vonatkozásban kötelezettséget fogalmaz meg, amelynek megvalósítását a hatályos Mt. mellőzi.Az együttműködésnek és a Munkáltatói részvételi jogok érvényesülésének egyik lényeges biztosítéka a Munkáltató véleménykérési kötelessége. A Munkavállalói részvételt intézményesen szabályozó külföldi jogok általában tartalma szerint három fajta Munkáltatói döntést különböztetnek meg, nevezetesen a gazdasági, a személyügyi és a szociális viszonyokat érintő döntést. A Munkavállalói részvételi jogok egyes országokban a Munkáltató döntésének tartalmának függvényében differenciáltak, más jogrendekben nem. A Munka Törvénykönyve által meghatározott Munkáltatói döntések mindhárom említett típust képviselik, amelyhez a jogalkotó a Munkáltató előzetes véleménykérési kötelességét írja elő.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez