Az elmaradt jövedelem, a táppénz, a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás, valamint a sérelem folytán csökkent kereset közötti különbözet kifizetésével a Munkavállaló megkapja azt az összeget, amivel ellátása kiegészül – a távolléti díj alapján számítandó – elmaradt munkabére összegéig. Ha időközben a távolléti díj emelkedett, vagy tényleges keresete, táppénze, rokkantsági nyugdíja csökkent, a különbözet emelését kérheti.Az elévülés szempontjából önállónak kell tekintetni- az elmaradt jövedelem és a táppénz,- az elmaradt jövedelem és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint- az elmaradt jövedelem és a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás különbözetének megtérítése iránti igényt.Amennyiben a sérelemmel összefüggésben több, egymástól elérő időpontban esedékes elkülönülő kárigény származik, akkor ezeket – a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 93. számú állásfoglalása szerint – egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.Visszamenőleges emelés az elévülési időn (három éven) belül kérhető. Az elévülés kezdő időpontja:- táppénz esetén az első kifizetés napja,- csökkent kereset esetén az első jövedelemkiesés időpontja,- rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás esetén a folyósítás kezdő időpontja. [2012/I. törvény 175. § (1)-(3) bekezdései.]A Munka Törvénykönyve fenntartja a hatályos Mt. ún. szakaszos elévülési intézményét, amely a károkozáshoz kapcsolódó relatíve önálló Munkavállaló igények elévülési idejének eltérő kezdő időpontját állapítja meg. A rendelkezés tartalmilag azonos a hatályos szabályozással, különbség csupán a távolléti díj fogalmának az eddigiektől eltérő használata okán mutatkozik.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez