A kártérítés módosítható, ha a megállapítása után lényeges változás következik be a körülményekben (például az egészségkárosodást szenvedett, korábban fizikai munkát végző Munkavállaló időközben felsőfokú végzettséget szerez, és ezáltal kereseti lehetőségei szélesednek; vagy ha állapotában romlás következik be, és emiatt egészségügyi kiadásai nőnek).A körülmények megváltozásáról a feleknek kölcsönösen tájékoztatniuk kell egymást. A Munkáltató évente egyszer igazolást kérhet a Munkavállalótól (hozzátartozójától) a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól, a Munkáltató pedig külön kérés nélkül is köteles 15 napon belül értesíteni a károsultat, ha a kártérítés módosítására alapul szolgáló munkabérváltozás történt.A kártérítés módosítása bíróságtól kérhető, de a felek is megállapodhatnak róla.A felülvizsgálat elsősorban a kártérítés korrekcióját szolgálja, hogy az a megváltozott körülmények között is be tudja tölteni eredeti célját (areparációt).A felülvizsgálat kötelező a fiatal - 18 év alatti - Munkavállaló részére megállapított kártérítés esetében bizonyos körülmények bekövetkezésekor (például a 18. életév betöltésekor, illetve a szakképesítést adó tanulmányok befejezését követő egy év elteltével), de sor kerülhet rá a károsult Munkáltató, Munkavállaló vagy hozzátartozó egyedi jelzése (kérelme) alapján is.A felülvizsgálat során elsősorban az elmaradt munkabér ismételt megállapítására kerül sor (dologi károk esetén a körülmények változásának általában nincs jelentősége). Ennek során figyelembe kell venni- a Munkáltatónak a károsultat a sérelem bekövetkezésekor foglalkoztató szervezeti egységénél a károsulttal azonos munkakört betöltő Munkavállalók ténylegesen megvalósult átlagos évesmunkabér-változásának mértékét,- ilyen Munkavállalók hiányában a szervezeti egységnél megvalósult átlagos évesmunkabér-változást,- a szervezeti egység megszűnése esetén a Munkáltatónál a károsulttal azonos munkakört betöltő Munkavállalók munkabérváltozását,- azonos munkakört betöltő Munkavállalók hiányában a Munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos évesmunkabér-változást.A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának MK 111. számú állásfoglalása szerint „a Munkavállaló járadékának felemelését csak olyan béremelkedésre alapozottan érvényesítheti, amely őt is érintette volna, ha a munkaviszonyával összefüggésben nem éri egészségkárosodás”. [2012/I. törvény 174. § (1)-(4), 176.§. (1-(2) bekezdései.]A Munkavállalói károk keletkezésének jellegzetes tényállása, hogy a kár a Munkavállaló egészségkárosodása, munkavégző, illetve jövedelemszerző képességének csökkenése révén keletkezik. A Munkavállaló lényeges körülményeinek (egészségi állapotának, jövedelmi viszonyainak, stb.) változása a(z elsősorban járadék formájában megállapított) kártérítés összegét annak megállapítása után érintheti. Erre tekintettel a felek, illetve a Munkáltatói kár megtérítéséért helytálló biztosító is igényelheti a kártérítés összegének módosítását. A Munka Törvénykönyve a fiatal Munkavállaló esetében a kártérítés (összegének) meghatározott időpontban való felülvizsgálatát rendeli el, figyelemmel arra, hogy ebben az időpontban a fiatal Munkavállaló körülményeiben nagy valószínűséggel lényeges változás áll be, amely a javára megállapított kártérítés összegét is érintheti. A (3)-(4) bekezdés az elmaradt munkabér (tipikusan járadék formájú) megtérítéséhez kapcsolódó viszonyítási szabályt tartalmaz, szemléletében hasonlóan a hatályos Mt. 184. § (3)-(4) bekezdéséhez. A Munka Törvénykönyve a bírói gyakorlatban kialakult jogelvek alkalmazásán nem kíván változtatni, ideértve a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 111. számú állásfoglalásában kifejtetteket is.A Munka Törvénykönyve fenntartja a hatályos Mt. ún. szakaszos elévülési intézményét, amely a károkozáshoz kapcsolódó relatíve önálló Munkavállaló igények elévülési idejének eltérő kezdő időpontját állapítja meg. A rendelkezés tartalmilag azonos a hatályos szabályozással, különbség csupán a távolléti díj fogalmának az eddigiektől eltérő használata okán mutatkozik.A teljes kártérítés elvéből következik, hogy a Munkáltató a Munkavállalónak azt a kárát is köteles megtéríteni, amely elmaradt jövedelemként jelenik meg. Az elmaradt jövedelem összege ugyanakkor mind a károsult, mind a károkozó körülményeiben bekövetkezett változás esetében megváltozhat. Erre az esetre írja elő a Munka Törvénykönyve a felek kölcsönös tájékoztatási kötelezettségét. A Munkáltató számára a Munka Törvénykönyve az elmaradt jövedelem összegét befolyásoló körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belüli – ex lege, azaz a Munkavállalói felhívástól független – tájékoztatási kötelezettséget ír elő. Noha gyakorlatilag ritkább a kártérítés összegét befolyásoló munkabér-csökkenés, a Munka Törvénykönyve mégis általános jelleggel munkabér-változást, nem pedig növekedést említ, utalva arra is, hogy a – tipikusan járadékszerű – kártérítés összege csökkenhet is az időmúlással, illetve a körülmények változásával, hiszen csökken az a jövedelem, amelyet a Munkavállaló a károsodás hiányában (a munkaviszony fennállása esetében) elérhetett volna.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez