Ha a kár vagy annak egy része nem számítható ki pontosan, kártérítési átalány (általános kártérítés) is megállapítható. Ekkor a károsult - a Munkavállaló vagy hozzátartozója - teljes anyagi kárpótlására alkalmas összeget kell megállapítani.A polgári jogi szabályok mindehhez hozzáteszik, hogy a nem járadékszerű általános kártérítés visszakövetelésének nincs helye azon az alapon, hogy a tényleges kár mértéke utóbb nem érte el az általános kártérítés összegét; járadék fizetése esetén viszont, ha a körülmények úgy alakulnak, követelni lehet a járadék mértékének csökkentését vagy fizetése időtartamának lerövidítését. [2012/I. törvény 173. § (2) és az 1959/IV. törvény 359. § (2) bekezdései.]Az (1) bekezdés a járadék formájú kártérítés lehetőségéről rendelkezik, amely rendszerint a Munkavállaló egészségkárosodása, illetve ennek okán kieső jövedelme esetében jöhet szóba, valamint a tartásra jogosult hozzátartozók kárai megtérítésének formájaként. A (2) bekezdésben meghatározott tényállás lényegesen különbözik az (1) bekezdésétől abban, hogy amíg az (1) bekezdés csak a kár megtérítésének formájára vonatkozik, addig a (2) bekezdés azt az esetet szabályozza, hogy a kár pontos összegének meghatározására nincs mód. A kártérítés ebben az esetben átalányszerű azzal, hogy annak formája is lehet járadék, de egyösszegű átalány-kártérítés megállapítása is lehetséges.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez