az új törvény nem sorolja fel a kárfajtákat, de a kártérítés továbbra is a következő kárfajtákra terjedhet ki:- a Munkavállaló elmaradt jövedelme,- a Munkavállaló dologi kára,- a Munkavállalónak a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségei.A törvény által nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyv XXXI. fejezetének rendelkezései szerint kell megtéríteni a károkozással a károsult vagyonában beállt értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt, valamint azt a kárpótlást vagy költséget, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges (teljes reparáció elve).[1959. évi lV. törvény 355. § (4) bekezdése.]Az új törvény már nem említi a nem vagyoni károkat - amikor a Munkavállaló a károkozás miatt nem számszerűsíthető kárt (például jó hírnév sérelme, idegi állapot romlása) szenved -, de a polgári jogi szabályokból következően a Munkavállaló továbbra is követelheti nem vagyoni kára megtérítését. [1959/IV. törvény 355. §-a.]A kár megtérítése – reparációA polgári jogi felelősség intézményének megelőző funkciója mellett legalább azzal megegyező fontosságú szerepe van a reparációban, azaz a kár bekövetkeztét megelőző állapot helyreállításában.A kártérítés egyik célja a károsult olyan helyzetbe hozása, mintha a kár be sem következett volna. A reparáció megvalósítása különböző utakon lehetséges:Eredeti állapot helyreállításaA kártérítés reparatív funkciójának leginkább az eredeti állapot helyreállítása felel meg, azonban ennek alkalmazása nem minden esetben lehetséges. Elsősorban szerződésszegések körében hatásos, egyéb károkozások esetén (pl. személyi sérüléssel is járó károkozás) gyakran nem is használható. Előfordulhat, hogy maga a károsult érdeke nem kívánja az eredeti állapot helyreállítását. Dologban okozott károk esetén az eredeti állapot helyreállítását általában kijavítással is meg lehet valósítani, ilyenkor azonban figyelemmel kell lenni az esetleges értékcsökkenésre is.Természetbeli kárpótlásRitkán előforduló kártérítési forma, általában akkor kerül alkalmazásra, ha a megsemmisült vagy megsérült dolog a károkozónak is rendelkezésére áll, azt esetleg maga is termeli vagy előállítja. Új elemként megjelenik ebben az esetben a károsult és a károkozó viszonyában a bizalom, hiszen a természetbeli kárpótlás elfogadásához ez elengedhetetlen.Pénzbeli kártérítésA reparáció leggyakrabban alkalmazott formája a pénzbeli kártérítés, melyek alkalmazására az előző kártérítési formák megvalósíthatatlansága esetén kerül sor. A pénzbeli kártérítés történhet egy összegben vagy járadék formájában.
(Munka Törvénykönyve)

Vissza a hírekhez