2012.05.28.
A biztosíték felhasználása
Munka Törvénykönyve (2012. évi I. tv)
a biztosíték kizárólag kártérítési igény kielégítésére használható fel. Összegét a Munkáltató köteles - az átvétel napján vagy az azt követő napon - hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál (banknál) elkülönített számlán elhelyezni.A számláról a biztosíték akkor vehető fel, ha a Munkavállaló károkozása miatt a Munkáltató fizetési felszólítással élt, és az annak bíróság előtti megtámadására nyitva álló 30 napos határidő alatt a Munkavállaló nem fordult bírósághoz, vagy akkor, ha a Munkavállaló pert indított, és a bíróság jogerős ítélete a kártérítési felelősséget megállapította, illetve ha a felek megegyeztek egymással, vagy a Munkavállaló a károkozást elismerte.Ha károkozásra nem került sor, vagy az okozott kár miatt a Munkavállaló felelőssége nem volt megállapítható, a biztosítékot mindaddig az elkülönített számlán kell tartani, amíg a Munkáltató azt a Munkavállalónak vissza nem fizeti.
A Munkáltatónak akkor kell a biztosítékot visszafizetnie, ha megszűnik a Munkavállaló munkaviszonya, vagy ha a Munkavállaló munkaköre megváltozik, és az új munkakörben már nem feladata a pénz, érték átvétele, kifizetése, átadása, illetve ezek ellenőrzése. A biztosítékot a jegybanki alapkamattal növelten kell visszafizetni. (Ha a Munkáltató ennél magasabb kamatot kapott, a különbözet őt illeti meg.) [2012/I. törvény 189. § (3)-(5) bekezdései.]Új jogintézmény a Jogszabályban a Munkavállalói biztosíték intézménye. Az a Munkavállaló kötelezhető (szerződés alapján) biztosíték adására, aki a munkakörében meghatározott, pénz vagy egyéb értéktárgy kezelésére irányuló tevékenységet végez, illetve ilyen Munkavállaló (közvetlen) ellenőrzésére jogosult. A biztosíték a Munka Törvénykönyve szerint pénzbeli szolgáltatást jelent (nem például valamilyen értéktárgy átadását), amelyet a Munkáltató csak a Jogszabályban meghatározott célra használhat fel, illetve annak megfelelő kezeléséről és visszafizetéséről is köteles gondoskodni. Biztosíték nyújtására a Munkavállaló részéről a munkaviszonyban egy alkalommal kerülhet sor és annak összege a Munkavállaló alapbérének növekedése esetében sem emelhető fel (nem követelhető többlet-biztosíték). A Munkáltatói kártérítési igény a biztosíték adása esetében is az általános szabályok szerint (bírói úton, illetve fizetési felszólítással) érvényesíthető.
(Munka Törvénykönyve)
A Munkáltatónak akkor kell a biztosítékot visszafizetnie, ha megszűnik a Munkavállaló munkaviszonya, vagy ha a Munkavállaló munkaköre megváltozik, és az új munkakörben már nem feladata a pénz, érték átvétele, kifizetése, átadása, illetve ezek ellenőrzése. A biztosítékot a jegybanki alapkamattal növelten kell visszafizetni. (Ha a Munkáltató ennél magasabb kamatot kapott, a különbözet őt illeti meg.) [2012/I. törvény 189. § (3)-(5) bekezdései.]Új jogintézmény a Jogszabályban a Munkavállalói biztosíték intézménye. Az a Munkavállaló kötelezhető (szerződés alapján) biztosíték adására, aki a munkakörében meghatározott, pénz vagy egyéb értéktárgy kezelésére irányuló tevékenységet végez, illetve ilyen Munkavállaló (közvetlen) ellenőrzésére jogosult. A biztosíték a Munka Törvénykönyve szerint pénzbeli szolgáltatást jelent (nem például valamilyen értéktárgy átadását), amelyet a Munkáltató csak a Jogszabályban meghatározott célra használhat fel, illetve annak megfelelő kezeléséről és visszafizetéséről is köteles gondoskodni. Biztosíték nyújtására a Munkavállaló részéről a munkaviszonyban egy alkalommal kerülhet sor és annak összege a Munkavállaló alapbérének növekedése esetében sem emelhető fel (nem követelhető többlet-biztosíték). A Munkáltatói kártérítési igény a biztosíték adása esetében is az általános szabályok szerint (bírói úton, illetve fizetési felszólítással) érvényesíthető.
(Munka Törvénykönyve)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →